Keresés ebben a blogban

2011. december 29., csütörtök

Szilveszter

Mindjàrt itt a sziveszter!

Mi Balatonon vagyunk, itt leszünk 31-én is, sok barátunk jön le, egész komoly kis buli lesz.
Remélem meg lesz a jó hangulat, persze az biztos hogy nem fog anélkül telni az este hogy ne arra gondolnék, hogy jövőre végre már tényleg a kisbabánkkal akarok majd éjfélkor lenni, de az biztos hogy jó volt kiszakadni otthonról, és nagyon jó most itt balcsin, legalább történik valami más, változatos.
Itt van a kiskutyánk is, és van egy kis pajtija is, egy másik kutyus, akit a barátunkénk kaptak karácsonyra, tündériek együtt:)

Ha nem lenne időm írni, akkor előre is nagyon boldog újévet Mindenkinek,és remélem jövőre mindenki álma valóra válhat, és belőlem is kismama, majd anyuka lesz!!!!

2011. december 25., vasárnap

Karácsony

Mindenkinek nagyon boldog karácsonyt!!!!!

Nagyon féltem a tegnap estétől,hogy hogy fogom majd bírni a fa alatt a mennyből az angyalt sírás nélkül, de a kiskutyusunknak hála, megúsztam anélkül hogy elkezdtem volna zokogni. Olyan aranyos volt, amíg énekeltünk és mindenki ott állt körben a fa alatt, ő beült középre és olyan cukin és értetlenül nézett, hogy nem lehetett kibírni mosolygás nélkül - így mégis tudtam mosolyogva a fa alatt állni, neki köszönhetően.

Hamarosan itt az új év, még a szilveszter is hasonlóan félelmetes számomra, hiszen ilyenkor mindig azon agyalok, hogy megint egy év eltelt, megint baba nélkül vagyunk.....de majd talán jövőre....
Jövőre elmondjuk a családunknak a lombikot, mert már egyébként is hallottam a tesómtól hogy anyu azt mondogatja hogy miétt nem megyünk már el egyre...szóval el jött az idő hogy beavatjuk őket. Ezt is nehéz lesz sírás nélkÜl.
Igazából eléggé rosszul vagyok mostanság. Régebben sosem volt ilyen, de most egyátalán nem tudok aludni, éjjel 2-3ig fönt vagyok, és utána is egy rémálom ahogy alszok,szóval nem tudom mi van velem. Pedig bevettem már valeriana relaxot is, de nem segít. Nem tudom vajon tényleg az ünnepek és a csalodottság visel meg ennyire?!?!?

Januárban elmegyek egy pszihiszintézis labor nevű helyre, amit a neten talált egy barátnőm, ez kifejezetetten sikerteeln lombikosoknak van, hát kiváncsi vagyok, mondjuk már nem annyira hiszek az ilyesmiben, de hátha...van egy kivizsgálás, és utána ilyen tisztítás jellegű dolgokat javasolnak - de majd januárban beszámolok, miután voltam.

Na megyek, mert jönnek vendégek nemsokára,a kicsi keresztfiunk:))))-olyan cuki, rajta legalább kiélhetjük kicsit magunkat, és így picit nekünk is van gyerek a karácsonyunkban:)

2011. december 21., szerda

Karácsonyi készülődés szomorúan....

A bánatomat sütemény sütésbe folytottam....de komolyan minden nap legalább két féle sütit sütök, most valahogy ebben élem ki magam, és ezzel töltöm az időmet, hogy ne legyen időm agyalni.
A tesóm mondta, hogy Anyu egyfolytában azt kérdezgeti tőle, hogy miért nem csinálunk már egy lombikot...ha tudná....de az a terv hogy a következőt elmondjuk nekik, hogy ők is tudjanak róla, mert ezt így nagyon nehéz csinálni. Azt nem tudom, hogy akkor már elmondjuk e nekik az edigieket is vagy sem, majd meglátjuk.
Most derült ki egy távoli rokonról, hogy terhes. Persze rögtön jött a kérdés, hogy és nálunk mi a helyzet??? Jaj, sosem lesz vége ennek, vagyis csak akkor majd ha már lesz egy babánk....

2011. december 19., hétfő

Megint nem sikerült, így idén sem teljesül az álom

Köszönöm mindenkinek a sok kedves támogatást, és bíztatást, hogy tartjátok bennem a lelked, de sajnos nem sikerült. A negatív teszt után persze ez annyira nem volt nagy meglepetés, de azért nagyon rossz! Különösen azért mert itt az év vége, és megint itt ez az rettenetes érzés, hogy megint eltelt egy év, ami sok-sok idő, és benne volt 12 lehetőség, 2 lombik, de mind hiába - megint csak kisbaba nélkül állunk majd a karácsonyfa alatt, és megint ki kell bírni valahogy sírás nélkül....de nem tudom sikerülni fog e!

Zeke nagyon aranyos volt, sokat beszélgettünk, ő is nagyon bízott benne.

A terveket tekintve ugye el kell telnie az előző lombikhoz képest a 3 hónapnak...ezt kiszámolgattuk, és így már január második felében indulunk, mivel long protokoll lesz - és a 3 hónap január 31-én jár le. A Gonapeptylt már fel is írta Zeke, hogy még idén váltsam ki, mert jövőre biztosan drágul - hát nem jött jól karácsony előtt így 55 ezer forintos kiadás, de legalább ez már meg van. Január elején még megyek Zekéhez, akkor csinál rákszűrést, meg UH-t, és megbeszéljük, hogy csináljunk e egy hiszteroszkópiát a következő előtt vagy egy kaparást. Valamelyik biztosan lesz, csak hogy melyik még az nem dőlt el. Zeke és Fülöp szerint is nagyon jót tesz a kaparás, akkor sokkal jobb a beágyazódás, szóval hátha ez segít! Jaj nem tudom, egyáltalán nem tudom hogy lelkileg fel vagyok e már készülve egy következő lombikra, de másrészről meg alig várom hogy belekezdjünk, és megint legalább esély legyen!

Most igyekszem lekötni magam a karácsonyi készülődéssel, legalább így nincs időm gondolkozni, tegnap is éjjelig sütit sütöttem. De sajnos ez csak a felszín, legbelül sírok, és nagyon-nagyon szomorú vagyok..........

2011. december 15., csütörtök

Negatív teszt

Ma reggel megcsináltam egy terhességi tesztet. NEGATÍV lett :((((((((((((((( - igazából már el sem tudom képzelni hogy valaha pozitívat fog mutatni nekem.....szomorú vagyok, hihetetlen, de még egy picit minidg reménykedek, hogy hátha majd a vérvétel mást mutat, őrület hogy az ember mire képes, és meddig hajlandó kitartani, holott agyilag már tudom hogy szinte biztos most is a sikertelenség! De persze hallottam már olyat hogy még nem mutatta ki a teszt, pedig terhes volt,, szóval emiatt is él bennem még az a pici reménysugár - amit remélem holnap Zeke nem öl ki végleg.........

És ez még mind nem elég, azt hiszem beteg a kiskutyánk...most vitte a férjem dokihoz, de valahogy olyan fura, tegnap óta egyfolytában fekszik, és nem olyan kis játékos mint szokott lenni! Most halálra izgulom magam, hogy mit mond a doki, de remélem semmi komoly!Már csak az kéne hogy vele is legyen valami........

2011. december 14., szerda

Orrvérzés - rossz előjel, vagy csak véletlen egybeesés?!

Már csak 2 nap!És szerintem holnap reggel megcsinálok egy tesztet, most ez az elhatározás él bennem...bár sajnos az az igazság, hogy valahogy azt érzem nem siekrült. Bárcsak rosszul gondolnám!
Tegnap eléggé kifáradtam, délelőtt be kell jönnöm melózni, délután kutyasétáltatás, és este meg ki kell szaladnom a virágpiacra karácsonyi ajándékok miatt. Annyira elfáradtam a végére, meg is fájdult a hasam, jaj remélem nem ártottam ezzel magunkanak.
A rossz előérzetem amiatt van, hogy éjjel elkezdett vérezni az orrom (arra ébredtem hogy szipogok, aztán kimentem pisilni, és akkor orrot fújtam, és tiszta vér volt mindenem), és a múltkori lombiknál is ez volt, hogy a vérvétel előtt pár nappal éjjel volt egy komolyabb orrvérzésem!Nem tudom ez mit jelenthet, de eléggé furcsa hogy most is kb ugyanakkor megismétlődött ez...persze ha felhoznám ezt egy dokinak nem hiszem hogy látna összefüggést, bár ki tudja, azért meg fogom említeni. Szóval most kicsit rossz kedvű vagyok, mert valahogy azt érzem, hogy ez megint azt jelenti hogy nem sikerült....de igyekszem még nem feladni, mert fontos hogy higyjek benne, szóval most győzködöm magam, hogy ez semmi rosszat nem jelent és nincs összefüggés!
Annyira szeretném ha sikerülne, és a karácsonyfa alatt már kismamaként állhatnék, különben biztosan nem bírom ki majd sírás nélkül a családi ünnepséget.........

2011. december 12., hétfő

Rosszullét

Ma bejöttem dolgozni. Pedig nem is igazán vagyok jól...tegnap este is olyan furán éreztem magam, kb mint aki lázas beteg!El is aludtam már nagyon korán, nem értem mi van velem, azt gondoltam talán a pipolphen. Ma is alig bírtam felkelni reggel, most meg kicsit hányingerem is van. Meglepődnék, ha ezek a terhesség tünetei lennének, de bárcsak.....mondjuk én inkább attól félek, hogy elkaptam valamit, pedig az most nagyon nem hiányzik.
Most szerintem nem fogom megvárni a pénteket, és tesztelni fogok csütörtökön. A múltkor úgysem jött be, hogy ilyen türelmes voltam, szóval most akkor tesztelek...legalábbis most ezt mondom, aztán csüti reggel még lehet hogy megijedek a teszttől, és mégsem fogom megcsinálni, de majd meglátjuk.
Na megyek haza lassan, mert nagyon furán vagyok, pedig délután szerettem volna egy-két karácsonyi dolgot elintézni, de elhalasztom...bárcsak ezek a furcsaságok azt jeleznék, hogy kismama leszek!!!

2011. december 10., szombat

Visszaszámlálás: vérvétel - 6 nap múlva

Egy hét múlva ilyenkor már tudni fogjuk mi a helyzet! De most egyáltalán nem merem belélni magam, sőt....pipolphen ide vagy oda, tegnap este megint sikerült kiborulnom, és vagy 1 órát sírtam. A férjem ma eluatzik egy barátjához vidékre, és egyedül leszek - lehet hogy ez visel meg ennyire, kicsit úgy érzem egyedül maradtam a küzelmemmel. Persze az is benne van, hogy ő sem meri most beleélni magát egyáltalán, de akkor is....tegnap azt beszéltük, hogy lassan 10 éve vagyunk együtt, és abból 4 éve a baba körül forog minden, és folyamatos a kudarc. Így kimondva ez elképesztő, hogy ennyi idő elmegy erre, ami másoknak az életük legszebb szakasza, az nekünk semmi más, mintsem egy minden hónapos arculcsapás. Nagyon szeretném ha ez megváltozna. Ezen igazán válztoztatni persze csak egy BABA tudna, szóval imádkozom hogy sikerüljön!!!!! Ha mégsem sikerül, akkor is valahogy változtatni kell, mert ez így teljesen felőröli az embert, de azt hogy hogyan azt nem tudom, elképzelésem sincs. Úgy érzem nem tudnék belevágni semmi másba, mert ez szinte minden energiámat leköti, és ha netán másra fordítanám az energiáimat, akkor meg ki lennék, hogy nem teszek meg mindent. Tehát egyetlen megoldás van, sikerülnie kell, és a karácsonyfa alatt már kismamaként kell állnom - bárcsak így lenne, és valóra válna az álom!!!!!!

2011. december 8., csütörtök

Köszönöm, hogy gondoltok ránk

Mindenkinek nagyon köszönöm a drukkolást, nagyon jól esik!!!!

Jól vagyok, pihizek itthon, ezen a héten nem megyek be dolgozni, itthonról csinálom amit tudok. Jövő héten majd azért bemegyek, de igyekszem csak nagyon lightosan...
A Pipolphen eléggé komoly, már kezdek hozászokni, de eléggé álomkóros vagyok tőle, de végül pont ezért kapom, szóval ez jó - remélem segít.
Nem akarom nagyon beleélni magam a dologba, nehogy megint akkora nagy legyen a csalódás mint legutóbb - de persze azért reménykedek, hátha kismama lehetek már a karácsonyfa alatt!

2011. december 6., kedd

Beültetés: visszakaptam a 2 fagyasztott embriót

Ma visszakaptam a 2 kis embriót. Hála Istennek mindketten felébredtek a fagyasztásból, és bár az egyik vesztett egy sejtet, azt mondta az embriológus hogy ez nem gond, mert pár óra alatt már fejlődött is új helyette, szóval mindkettő szép.
A visszahelyezést most Zeke csinálta ugye, nagyon aranyos volt, viccelődött is közben. Elsőre az egyik embrió nem ment be, visszamaradt a katéterben, de másodikra sikerült azt is a helyére tenni - remélem egy cuki rossz kisbaba lesz majd beőle, aki már ilyen korán kezdi a szófogadatlanságot :)

Tegnap este kipróbáltam a Pipolphent, csak egy negyedet mertem bevenni, szépen kiütött. Úgy leizzadtam az éjjel tőle, mint aki negyven fokos lázas, hálóinget is kellett cserélni, de egyébként jól aludtam. Most is bevettem egy negyedet így napközbenre. Aztán estére szerintem már be fogom merni venni a felet, amit Fülöp előírt.

Most pihizek, és bár én úgy terveztem hogy megyek dolgozni, de a férjem ragaszkodik hozzá, hogy a héten itthon maradjak, szóvl szót fogadok neki. Jaj egyébként olyan rossz volt, reggel veszekedtünk, igazán most borult ő ki először, mondta hogy nagyon elege van már mindenből, semmi nem jó, és semmihez sincs kedve, minden rossz....persze rögtön magamra vettem, mert ha nem én lennék a felesége, akkor lehet hogy már boldog apuka lenne valaki mással. Aztán megosztottam ezt a nézetemet egy kedves barátommal, és ő rögtön rámutatott a lényegre, hogy higyjem el, hogy nagyon is jó dolgunk van, hogy van párunk, akivel szeretjük egymást, és ennek örülni kell, és nagyon kell erre vigyázni, nem szabad hogy ez az egész gyerek körüli herce-hurca ennek a rovására menjen, mert aztán ha netán sikerül nehogy az legyen, hogy ott állunk majd gyerekkel, viszont elváltan.Szóval meg is fogadom a tanácsát, és jobban oda fogok figyelni erre, mert tényleg szinte semmi másról nem szól a közös életünk mostanában mit a lombik, és a kisbaba, és ekörüli rémálom.
Remélem most sikerülni fog, nagyon imádkozom érte, de ha nem, akkor bizony lehet hogy kell egy kis szünet, mondjuk úgyis lenne kényszerből is, hiszen csak úgy van oep támogatás ha kihagyjuk a 3 hónapot, és akkor ezalatt kicsit el kéne utazni kettesben vagy ilyesmi, hogy feltőltődjünk, és legyenek újra boldog közös pillanataink is, ne csak ez a sorozatos kudarc.

16-án megyek majd vérvételre a BMC-be, addig pedig pihizek, és imádkozom, hogy karácsonyra kismami legyek!!!!

2011. december 5., hétfő

Holnap beültetés - ébresztő fagyasztott embriók!

Nem is írtam még, mi is volt csütörtökön Fülöpnél. Nos fél8ra volt este az időpontom. Úgy terveztem, hogy a kiskutyát anyuéknál hagyom, hogy ne legyen egyedül, és ne sírjon, de persze nem is Fülöp rendelés lett volna, ha nincs egy röpke 3-4 órás késés. Szerencsére legalább telefonon értesültem erről. Szóval hazahoztam a kutyát, és egyedül hagytam itthon, a férjem vidéken volt, mert úgy voltam vele, hogy éjjel, amikor végzek tutira nem lesz már erőm elmenni még érte is. Odamentem a rendelőben 10-re, de akkor még 2en voltak előttem. Én fél12re jutottam be, hát már alig voltam ébren. Egyébként nagyon normális volt Fülöp: mondta, hogy nagyon sajnálja, hogy nem sikerült, de nem szabad csüggedni, mert majd csak akkor aggódhatok, ha 3 ilyenből sem jön össze, de szerinte bizony össze fog jönni. Azt mondja, ennyi kell még akkor is, ha minden rendben van, hiszen akkor is csak 40% az esély egy körben. Ő is nagyon hisz a fagyasztottban, azt mondja, ha azok jó petesejtekből vannak, akkor bizony az ugyanolyan jó esély. Változtatást pedig annyit írt elő, hogy felírt egyszer 2féle forever livinges vitamint, ami sok omega3-at tartalmaz (ezek az Artik Sea, és a Garlic nevű kapszulák), azt kell még ma gyorsan kiváltanom, és a másik dolog, ami szerinte nem volt rendben, pedig ugyanolyan fontos véleménye szerint, mint az hogy megtermékenyüljön a sejt, hogy nyugodt legyen az anyuka. Mondtam neki, hogy én igyekeztem, feküdtem végig, és szedtem a Valerianat, de tudom, mint ahogy ő is, hogy belül azért volt bennem feszültség – de ez érthető. Na azt mondta, hogy ezt meg kell szüntetni. Régebben ő erre Pipolhent adott, de az megszűnt tabletta formában, de még akkor éjjel felhívott egy patikát, és egy gyógyszerésszel ott leegyeztette, hogy van Pipolhen injekcióban, és hogy ne kelljen még egy szúrást elszenvednem naponta azért azt is leegyeztette hogy ezt meg is lehet inni, és úgy is hat – szóval naponta 2x1/2 ampullát meg kell innom. Azt mondta ettől éppen csak vegetálni fogok, de az a jó, a jó kis lebegés, az kell a babának, hogy beágyazódjon. Hát eléggé félek ettől…még nem mertem bevenni egyet sem – majd a beülti előtt azért kipróbálom, de nagyon parázok. Ja, és egy kis izgalom: még este átküldött a patikába, hogy váltsam ki. Mondta, hogy el kell sétálnom egy undorító éjjel nappali előtt, ami tele van furcsa alakokkal, de egyébként közel van. Hát el is indultam, és amikor elhaladtam a bolt előtt akkor  a tipikus undorító alakok természetesen beszólogattak, és az egyik el is indult utánam….na én futottam a patikához. A csávó meg várt, és nézett, hogy mikor végzek….nagyon ki voltam, mondta is a patikus csajnak, hogy várjon még, ne zárja be az ablakot, mert én nem merek elindulni. Azon gondolkoztam hívjak egy taxit, hogy vigyen el a kocsimig??? Vagy mit csináljak….aztán hirtelen jött egy-két járókelő, gondoltam gyorsan elindulok…és rohantam az autóhoz – persze beszólt a csávó, hogy elkaplak…hát én teljes erőmből futottam tovább…szerencsére nem futott utánam, aztán odaértem a kocsihoz, gyorsan bepattantam, és bezártam az ajtót. Éjjel 1re értem haza, és a kiskutyám pedig úgy zokogott, hogy az egész lépcsőház ettől volt hangos! Szóval nem volt egyszerű ez a csütörtök.
Ma megjártam már Zekét is. Azt mondta szépen látszik, hogy megtörtént a peteérés, és szép a nyálkahártya is. Beültetés holnap lesz!!!!!!Szóval most imádkozom, hogy szépen felébredjenek a fagyasztott embriók, és minden a legnagyobb rendben legyen!!!! Holnap 11re megyünk. Ez most fizetős lesz, szóval 100.000, - Ft-ba fog kerülni, ami nem éppen kellemes kiadás így karácsony előtt, de ha cserébe egy kisbabát kapnék a fa alá, akkor igazán boldog lennék. Ebben a ciklusban is kell majd használnom progeszteronos Crinont, és az Agolutint, ja és most be kell szednem a 4szem Metypredet. De ezeket az infókat harapófogóval húztam ki Zekéből…magától nem mondta ám volna!
Akkor hajrá kis fagyasztott bébik, tessék felébredni szépen holnapra, mert jöttök a hasamba, ahol remélem maradtok is 9 hónapig!

2011. december 1., csütörtök

Még mindig várjuk a peteérést, 18. nap

Ma reggel Zekénél indítottam. Hihetetlen, de még minidg nem volt meg a peteérésem. Mondjuk annyira azért talán mégsem meglepő, hiszen, ha azt veszem, hogy 33-35 naposak a ciklusaim, akkor belefér, egy 20-21. nap körüli peteérés. Csinált vérvételt is, azt mondta nagyon jól alakulnak a hormonok, és a tüsző az uh-n már 20mm-es volt, 10mmes nyálkahártyával, szóval minden jó...csak még egy kis türelem. Hétfőn kell mennem megint hozzá, szerinte, és szerintem is addigra tuti meg lesz a peteérés, és akkor jövő héten beültetés. Nem akart adni tüszőrepesztő injekciót sem, mert azt mondta az a legjobb, ha teljesen természetes ciklusban csináljuk a dolgokat!
Egyébként ha belegondolok, hogy a peteérésem a 20-21. napon lesz, és ehhez kékpest a lombiknál már a 12. napon leszívták a sejtek akkor azért eléggé ki vagyok. Akkor is kicsit úgy voltam vele, hogy ez elkapkodott, de ha ezt nézzük akkor valóban az is volt...de akkor volt az a 4 napos ünnep, meg Zeke sem ismerte akkor még talán annyira  a ciklusomat - szóval nem csoda hogy csak 6 sejt lett, és 2 embrió el is pusztult szerintem - persze ez csak egy laikus véleménye, de szerintem azért számít. Mindegy majd legközelebb joban odafigyelünk erre, feltéve ha kelleni fog még a legközelebb, de remélem sikerül most ebből a fagyasztottból, és karácsonyra egy kisbabát kapok a hasamba :).

Ma este még megyek Fülöphöz is. Nem voltam nála azóta, hogy még a lombik előtt gyorsan felírta a humaglobint. Akkor úgy búcsúztunk, hogy akkor legyen terhes, és utána jöjjön a jóhírekkel megbeszélni a többit - hát sajnos nem lettem terhes, de mennem kell hozzá, mert azért mégiscsak tájékoztatnom kell, hogy nem sikerült, és hogy mik a tervek, ő mit ajánl, szerinte mi lehetett a baj.

Hétvégén majd újra próbálkozunk spontán....hátha...és közben türelemmel várom, hogy végre visszakapjam a kis fagyibébiket!

2011. november 30., szerda

Peteérés - 17. nap

Ma nagyon fáj már a hasam, szóval szerintem tutira most van a peteérésem, vagyis szerintem most van...nagyon kíváncsi vagyok mit lát majd holnap Zeke az UH-n. Mindenesetre ma este főzök egy finom vacsorát, és kicsit kettesben romantikázunk, és adunk esélyt a spontán bébinek is....remélem jó időben...de ez majd holnap kiderül.
Jaj sok minden kiderül holnap, például az is, hogy mikor is lenne a beültetés, hát kívnácsi leszek, mi lesz ha a 3. nap 7végére esik majd....

2011. november 29., kedd

Kineziológus


Tegnap megjártam a kineziológust. Hát eléggé kettős érzésekkel távoztam....igazából jó volt beszélgetni valakivel, és jó volt egy külső szemlélőt is meghallgatni, de azért voltak furcsaságok. Egy ingát tartott a kezében a nőci végig, és azzal mérte ki a dolgokat, és az alapján tette fel a kérdéseket. Igazából ez volt kicsit furi, meg az, hogy előhozott olyan dolgokat, hogy az előző életemben mit csináltam, hol éltem, stb...na ebbe nem igazán tudtam beleélni magam. Viszont voltak hasznos dolgok, rámutatott a következőkre:
- amit eddig is tudtam, hogy eléggé hajlamos vagyok más terheit magamon cipelni, és nem a saját életemet élni
- túlságon agyból élni, és nem hallgatni az intuicókra, megérzéseimre, és mindent inkább logikusan véghez vinni, és csak úgy szívből nem igazán tudok
- azt mondta, hogy a nagymamám nagyon nagy hatással van rám, ami igaz is, és emiatt egy csomó mindent hasonlóan akarok megélni mint ő, tudat alatt, és ha ő nem lehetett boldog valamiért, akkor én is ezzel büntetem magam...ez mondjuk így furi, de azzal egyetértek, hogy tényleg nagy hatással van rám
- mondta hogy írjam össze a bennem lévő keserűség okait, és égessem el, illetve azt is íram össze, hogy mi az amit lehetetlenségnek tartok, és azt is égessem el

Ő biztos benne hogy lesz babánk, csak még szerinte nem állunk rá készen, és sokat kell dolgoznunk még, hogy felkészülté váljunk. Sőt szerinte lombik sem kellene, mert szerinte makk egészségesek vagyunk...na persze ezt a logika szabályai szerint gondolkodó agyamnak azért eléggé nehéz elhinnie...de bárcsak így lenne!
Végül indulás előtt húztam egy ilyen angyalos jóskártyát, amin ez állt: Lépj ki ebből a lehetetlen helyzetből! és ezalatt azt kell érteni, hogy magamnak csináltam ezt a lehetetlen helyzetet, ami nem is lehetetlen, bár én már szinte teljesen annak tartom, és ezen változtatni kell, hinni kell benne, hogy hamarosan jön az a kisbaba, és ki kell tartni és türelmesen várni - de azon változtatni kell, hogy ezt egy lehetetlenségnek tartom, és emiatt egy borzalmas szomorúságban élem meg a mindennapjaimat - hát nem lesz könnyű, de próbálkozok, mert ez így tényleg nem jó, ezt én is érzem.
Nagyon mondta a nő, hogy menjek el egy családállításra, mert szerinte igazán ott jönnek ki a félelmek, és feszültségek - de abban még bizonytalan vagyok hogy elmegyek e. Egyszer ugye már voltam ilyenen, és nem igazán érzetem hogy megtalálták volna az okot, bár sírtam végig, és ki voltam, de én valahogy ezt kicsit annak tudom be, hogy olyan sok borzasztó történetet hallgat végig ott az ember, és annyira beleéli magát, sőt részese is lesz egy-egy pillanatra, hogy ez bizony nagyon megterhelő.
És még egy érdekes, valamiért, kicsit furcsálltam is, mert nem igazán illet a képbe, de azt mondta, hogy írjak, írjak sokat, írjam ki magam....érdekes, rögtön erre a blogra gondoltam, hogy pont ezt csinálom, kiírom magam, kiírom a gondolataimat - és ez sokszor jól esik.

Most emésztem e a dolgokat, amiket hallottam - aztán majd eldöntöm visszamegyek e még hozzá vagy sem.

Most igyekszem készülni e beültetésre, ami valószínű ugyebár jövő hét elején lesz...vagy nem is tudom pontosan, mert már érzem hogy fáj a hasam, és itt van az a tüszőrepedés 1-2 napon belül, de mi van akkor ha ahhoz képest a 3. nap pont 7végére esik?!akkor mikor csinálják meg a beültetést? na mindegy, nem stresszelek, bár mindig találok magamank valamit - de majd csütörtökön Zeke megmondja a tutit, addig pedig várok türelmesen, és persze szerintem holnap este azért akárhogyis de egy spontán próbélkozást is megpróbálunk :))))

2011. november 28., hétfő

UH-k, várakozás, és egy új családtagunk: Ruppert a kiskutyánk

Pénteken voltam az UH-n: akkor egy 13mmes tüsző volt a baloldalon. Akkor azt mondta Zeke hogy hétfőn menjek újra.
Ma is voltam, az egész délelőttömet a BMC-ben töltöttem, őrület, borzasztó ez a sok idő, amit várakozással tölt el az ember az orvosi rendelőkben...ma 17mm-es volt a tüsző, a 15. napon, a nyálkahártya pedig 9B. Vettek vért is, néztek ösztradiolt és progit, aztán most telefonáltam vissza nekik, és Zeke azt mondta, hogy "még nagyon gyerekcipőben jár ez a tüszőérés", szóval legközelebb csütin kell mennem, addigra valószínű megreped, legalábbis ebben bízunk, vagy nagyjából elindul a repedés, és akkor szerintem inkább átcsúszik jövő hét elejére a beültetés. Egyébként annak jobban is örülnék, ha jövő hét elején lenne a beültetés. Mindenesetre abban azért mostmár biztos vagyok, hogy lesz peteérés, persze Zeke mondta hogy még nem biztos hogy megreped, de szerintem meg fog, hiszen ezzel nem szokott probléma lenni, miért is most lenne. Mindenesetre azt beszéltük meg, hogy ha csütiig nem repedne meg, akkor ad majd tüszőrepesztő injekciót.
Szóval nagyjából ennyi...továbbra is várkozunk, és rohangálok UHra.

Ma délután megyek a kineziológushoz....nagyon izgatott vagyok emiatt, kíváncsi vagyok milyen érzésekkel távozom majd.

Egyébként sokkal jobb kedvem van, ugyanis vettünk egy kiskutyust - egy fekete törpe schanuzert :) - péntek óta van nálunk, egy kis tündér egyenlőre! Szóval most sokkal jobb kedvem van - és örülök, hogy végre meghoztuk ezt a döntést, és lett egy kiskutyánk - ez nem lesz akadálya a kisbabának, sőt...szuper lesz majd egyszer együtt sétálni velük, remélem minnél hamarabb!!!!

2011. november 23., szerda

Várakozás a következő beültetésre, lelkierő gyűjtés, és egy olvasó kérésére: egy kis infó az IVIGről

Régen nem írtam már, de igazából nem történt mostanság semmi olyan izgalom, amiről nagyon be tudnék számolni.
Sajnos a lelki állapotom továbbra sem annyira jó, még mindig azt kell mondanom, hogy nem igazán telik el napom sírás nélkül, és anélkül hogy azon gondolkozzak, hogy vajon egyáltalán valaha sikerülhet-e?!? De össze kell szednem magam! Hamarosan itt a peteérés, és egyben a fagyasztott embriók beültetése. Pénteken megyek megint UH-ra, hogy megnézze Zeke hogyan is állnak bent a dolgok, és mikorra lehetne időzíteni.
Persze sokkal nehezebb hinnem benne, és bízni a sikerben, de ha csak a tényeket nézem is, akkor is jó esélyünk van: hiszen az embriók embyriogénben úsztak, még az IVIGnek is lehet hatása, és most nincs hormon leterhelés sem – szóval ezek nagyon jó dolgok…bár így visszaolvasva azt hiszem ezek nem is annyira a tények, hanem inkább a saját magam győzködése, hogy legyen lelki erőm.
Hétfőn elmegyek kineziológushoz. Egyik barátnőm már régóta ajánlgatja, hogy menjek el, mert szerinte sokat segíthet…eddig nem mentem, mert bár ugyan 1,5 éve voltam egyszer egy családállításon, és nem segített, és nem igazán jött át nekem, sőt inkább lelkileg megterhelő volt, mint felüdítő, most mégis úgy érzem, adok még egy esélyt. Ez most nem is családállítás lesz, csak egy beszélgetés.  Végül is nincs mit vesztenem, max azt a 10 ezer forintot, de ezek mellett a kiadások mellet az eltörpül, és hátha segít, és jót tesz majd a lelkemnek, a gondolataimnak. Tudom, hogy most meglehetősen mélyponton vagyok, és ezért is igyekszem minden lehetőséget megragadni, ami átsegíthet ezen. Majd meglátjuk, kíváncsian várom milyen érzésekkel jövök majd el hétfőn.
Közben alakulnak a kutyavásárlás körül is a dolgok. Elmondtuk a családnak a „nagy hírt”, hát...először szerintem kicsit furcsállották, és lehet, hogy most sem igazán értik. Nem tudom, vagyis az én családom szerintem érti, és tudják pontosan hogy miért is döntöttünk most így, habár a lombikról nem tudnak ugyebár ők sem, de azt látják, hogy mostanában nem igazán vagyok az a boldog önmagam. A férjem családja meg…ők talán kevésbé értik, és azt meg egyáltalán nem tudom, hogy megértik e, de persze nem ellenzik, sőt most már ott tartunk, hogy érdeklődnek is hogy hogyan áll a dolog, de azért tudom, hogy legbelül ők ennek a döntésnek nem örülnek, és bár nem mutatják, de tudom, hogy így érzenek. Csak azt nem tudom, hogy miért is zavar ez engem ennyire….na mindegy. Egyébként a fajták között még ugrándozunk kicsit, de most végül is azt hiszem elhatároztuk magunkat: egy fekete törpe schnauzert szeretnénk. Hihetetlen, de ahogy ezt kitaláltuk, és körbe telefonáltunk minden lehetséges internetes hirdetésen, kiderült, hogy jelen pillanatban nem lehet kapni az országban törzskönyves, kölyök, szuka fekete törpe schnauzert. Elképesztő!!!! Mondták a telefonban amikor érdeklődtem, hogy hát várjunk, mert valószínű terhes az egyik szukájuk, és pár hét múlva lesznek kicsik, akiket majd 3 hónaposan lehetne elhozni….na de ne már!!!!!!!!Ki vagyunk, okés, hogy egy babára ilyen sokat kell várnunk, de hogy már egy kutyára is, és azt sem lehet csak így egyszerűen megvenni, hanem az is ilyen bonyolult és hogy semmi nem megy egyszerűen – valahogy bevonzzuk ezeket a dolgokat. Egyébként egy vicc, de azt kell mondjam, hogy mióta tudjuk hogy nem lehet most ezt a kutyust olyan egyszerűen csak megvenni, na azóta vagyunk úgy vele, hogy igazán kell! Idióták vagyunk teljesen….de nem is ragozom ezt most itt tovább.
Viszont annyi biztos, hogy még mindig kicsit bizonytalan vagyok ebben az egészben, mert számtalanszor megfordul a fejemben, hogy én nem is kutyát szeretnék, hanem egy kisbabát!!!!ÉS hogy akkor ez most mégis helyénvaló és jó döntés-e?! Persze, az is igaz, hogy kutyát akkor is szerettünk volna, ha már lenne babánk, és most csupán a sorrend felcserélése történik, és nincs abban semmi rossz, hogy amíg eljön a baba hozzánk is, addig egy kiskutyus közben a családunk része lesz, és sok örömteli pillanatot ad majd nekünk – de valahogy mégis, tudom, hogy hiába lesz kutyusunk, addig sosem leszek igazán boldog, amíg nem teljesül az álmunk, és végre anyuka nem lehetek!
Bocsánat a sok lelkizés miatt, de ki kellett írnom magamból ezeket a dolgokat….
Valaki egy megjegyzésben kérdezte, hogy mi is az az IVIG. Nos neki a következőt írom: ez egy intravénás immunoglobulin kezelés teljes nevén. Ez tulajdonképpen egy infúzió, amelyben idegen fehérje van, és ami azt a cél szolgája esetemben, hogy a szervezetem által termelt antitestek, és ellenanyagok ne akadályozzák meg a baba beágyazódását, és ne akarja a babát kilökni a szervezetem. Erről az egészről szerintem érdemben és nagyon sok hasznosat lehet olvasni meddőséggel való összefüggésében Dr. Alan Beer: Is your body baby friendly? című könyvében. Ez sajnos nincs meg magyarul, de aki tud angolul annak nagyon hasznos lehet. Ha valaki nem akarja megvenni a könyvet, akkor Dr. Alan Beer honlapján is sok hasznos infó van fent az immunológiai okból való meddőség/vetélések kapcsán. A következő honlapon szintén sok hasznos infó található, főként Fülöp professzor úr előadásaiból ezzel összefüggésben a dokumentum tár alatt: http://habitu.kozos.info/
Remélem tudtam segíteni kicsit, és talán világosabb lett a dolog, de ha van még kérdésed írd nyugodtan, igyekszem válaszolni, de nekem is, aki pedig már túl is van egy ilyenen, meglehetősen bonyolultnak tűnik ennek a hatása, és a működése.


2011. november 17., csütörtök

Még mindig a szomorúság karami között, és ma még UH-ra is menni kell, és sajnos nem kismama UH-ra :(

Már majdnem egy hét eltelt azóta hogy tudom, nem sikerült. Egy hete ilyenkor annyira telis tele voltam várakozással, és persze félelemmel is, de inkább várakozással. Azt tervezgettem, hogy mennyire szuper lenne, ha sikerülne, és holnap, az Anyu 60. szülinapján mondhatnánk el a családnak hogy kisbabát várunk. De sajnos nem így lett, és bár már több nap eltelt, és néha úgy érzem jobb, de igazából továbbra is nagyon szomorú vagyok, és nagyon kilátástalannak tartom a helyzetet. Nem telik el nap sírás nélkül, pedig már a mensim el is múlt, és mennem kéne Zekéhez egyeztetni az új fagyasztott beülti részleteit - de annyira rossz volt a múltkori élmény, hogy még attól is ki vagyok, hogy újra be kelljen mennem a BMC-be, pedig ma el kell mennem UH-ra.
Közben csomó kiskutyát is néztünk, hogy valami vidémságról is beszámoljak, és mindegyik annyira tündéri, és nagyon jó lenne, ha már az egyik velünk lenne, de valahogy mégis úgy érzem, hogy ez sem segít most rajtam, hiába minden, addig egyszerűen nem tudok újra boldog önmagam lenni, amíg nem lesz egy kisbabánk. Egyébként ez is egy vicc, a családunk még ezt sem tudja, hogy kutyát szeretnénk...nem tudom mi van velünk, hogy nem tudunk velük semmiről sem beszélni, de valahogy az van bennem, hogy ha a dolgok nem úgy alkaulnak, ahogy az maximálisan ideális, akkor ők nem tudják jól kezelni a dolgokat, és inkább nekünk is teher lenne, ha tudnánk mindenről, mert még mi vigasztalhatnánk őket is, és erre nagyon nincs szükség. A kutyáról meg már előre tudom, hogy ki lesznek, hogy minek, és miért, és hogy ez hülyeség, és miért csináljuk, és mi lesz ha gyerekünk lesz - de közben meg el sem tudják képzelni, hogy mennyire szükségünk van már arra, hogy felrúgjuk a terveinket, amik egyszerűen sajnos úgy néz ki bármennyire is szeretnénk tartani őket, egyenlőre tarthatatlanok - és mi lassan beleőrülünk a várakozásba, és várakozásba, és nagyon nagy szükségünk van arra, hogy valami elmozdítson minket kicsit ebből, és adjon valami értelmet, örömforrást.
Na jó, most mindjárt megint elkezdek sírni, pedig itt ülök az irodában, és nagyon nem kéne!Szóval jobb ha abba is hagyom most ezt a bejegyzést, és majd egy vidámabb pillanatomban folytatom...egyébként is lassan erőt kell vennem magamon, és mennem kell a BMC-be az UH-ra - jaj!!!!

2011. november 14., hétfő

Új hónap, erőt kell gyűjteni, és felállni és újra megpróbálni: rögtön belevágunk a fagyasztott embriókkal

Nagyon köszönöm a kedves szavakat és a bíztatást!
Kicsivel jobban vagyok már, persze nem mondom, hogy nem tudnék bármelyik pillanatban elkezdeni zokogni, ha visszagondolok, de azért már jobb....
Ma meg is jött :((((((((((((((((((
Tudom, hogy nem szabad feladni, mert egyszer nekünk is sikerülhet, de hát a sok reménytelen várakozás, és az a sok-sok csalódás teljes kikészíti és felőröli az embert! Az a baj, hogy akárhogy a következő lombikban már nem fogok tudni ennyire hinni, de talán ez azért jó, mert nem is lesznek ekkora elvárások, és ha megint csalódni kell majd, akkor talán azt is majd jobban viselem.

Most rögtön megpróbáljuk a fagyasztott embriókkal, hátha még hat az IVIG, és az segítene! Tehát ha lement a mensi, akkor megyek egy UH-ra, majd gyógyszer nélkül, csak a peteérést figyelve, és attól számítva 3. napon megyek majd a beültire, ha minden rendben lesz, és szépen felébrednek a kis fagyasztott babáink. Az mindenesetre biztos, hogy nem fogom végig otthon tölteni majd megint a 2 hetet, mert hát ez egyszerűen nem összeegyeztethető semmiféle munkával...nem baj, majd persze sokat pihizek, de azért dolgozni bejövök. És ha netán sikerülne, akkor karácsonyra még kismama lehetnék!

Egyébként a sikertelenség után egész nap a béranyaságról és örökbefogadásrül szóló honlapokat nézegettük a férjemmel...persze tudom, hogy még ott a sok lehetőség a lombikokban, de kell valami kapszkodó, ha azok sem sikerülnének, kell valamilyen utat látni, aminek biztosan kisbaba van a végén, és nem csak egy hatalmas kérdőjel!Ez persze azért nagyon nagy elhatározás lenne, ha belefognánk, és nem is akarjuk elkapkodni a döntést, de ahogy olvastam pl örökbefogadásnál hosszú-hosszú éveket kell várni, és az alatt még bőven lombikozhatunk. Na ezzel nem azt mondom, hogy már holnap megyünk és jelentkezünk, de ha a következő lombikok sem sikerülnek, akkor lehet hogy belevágunk, és beindítjuk ezt a folyamatot is. De ez még egyenlőre csak nagyon halovány terv, de az biztos hogy még soha nem beszékgettünk erről eddig így a férjemmel, hogy van ennek is realitása, és ha kell ekkor ez lesz a mi utunk. Persze azért még bennünk van a remény, hogy sikerül....sőt....mondanom sem kell, hogy a mensi olyan mint egy agymosás, eddig teljes kilét, most pedig már azért kezd ott motoszkálni a fejembe a következő beültetés esélye, hogy hátha mégis...ki van ez találva, mire eljutunk oda, hogy megint várakozunk a beültetés után, megint teljes erőbedobással fogunk reménykedni - legalábbis nagyjából. De jól van ez így, különben nem is működhetne az biztos.

Ez a hét kis kapcsolódás lesz, programozunk majd sokat, 7végén meg elutazunk wellnesselni :)

Ja, és a jelenlegi legnagyobb kapaszkodót még nem is mondtam, lehet hogy veszünk egy kiskutyust. Mindig is terv volt, és már régóta szeretnénk, de minidg azt mondtunk, hogy első a gyerek, és majd utána. Hát úgy látszik, ez nálunk nem jön be, és lehet hogy ezért változtatunk a terven...miért is ne lehetne előbb a kutya? Rengeteg családban születik baba kutya mellé, és nincs vele semmi gond, szóval ez nem lehet akadály! Egyenlőre még fontolgatjuk, és most azt játszuk, hogy minden nap elképzeljük, hogy hogy lenne a napunk, ha lenne velünk egy kutyus...mindenesetre ez most erőt ad, eltereli a gondolataimat, és valami olyanra figyelek, amit várhatok, és ez sok örömet okoz!

2011. november 11., péntek

Összetört az álom: nem sikerült :((((((((((((((

Nem sikerült, összetört az álom, és én elmondhatatlanul szomorú, és csalódott vagyok.........nem is tudok most többet írni,mert csak sírok és sírok......... mindenesetre köszönöm Nektek, hogy gondoltatok ránk, és szorítottatok nekünk, de sajnos hiába.......most úgy érzem talán sosem leszek terhes, nem tudom máskor miért sikerülne, és hogy most mit ronthattunk el.........pedig én azt hittem, mindent megtettünk, de ez sem volt elég...........:((((((((

2011. november 9., szerda

Az utolsó nap - remélem holnaptól kismama leszek, és megadatik nekünk az álmunk, a várva várt legnagyobb boldogság!!!

Ma reggel felkeltem, és nem teszteltem. Beijedtem, és igen, teljesen bepánikoltam. Nem mertem megcsinálni, mert még sosem mutatott pozitívat az a gonosz teszt, így most használni sem mertem. Pedig ott fogtam a kezembe, és gondolkoztam mi legyen, aztán arra jutottam, hogy türelmesnek kell lennem, ez is egyfajta próbatétel, nem véletlenül van ez így kitalalálva, és szépen megvárom a soromat holnap.
Természetesen nagyon izgulok, de ezt, akik olvastok, szerintem mind tudjátok - brutális ez az utolsó nap!Nagyon kemény, hogy holnap vagy mi leszünk a legboldogabb pár a földön, vagy összetörik minden álmunk és reményünk.
Ma igyekszem még rákészülni a dolgokra, de ugyanakkor nem akarok túl sokat sem foglalkozni ezzel, nehogy nagyon ideges legyek, és ártsak vele...de azért jó pár imát elmondok ma, hogy holnap végre adja meg a JóIsten amit annyira szeretnénk, és legyek végre igazi kismama szép magas hcg-vel :)
Kérlek, Ti is mind szorítsatok nekünk, imádkozzatok értünk, bár tudom, hogy ezt mondanom sem kell, hiszen eddig is annyi bíztatást kaptam, amiért nagyon hálás vagyok - de most különösen nagyon nagy szükségünk van minden pozitív gondolatra!

Hugicám első injekciója

Ma reggel a tesómnak kellet beadni az injeciókat, mert ugyebár a férjem sajnos nics itthon. Hát nagy nehezen összeillesztettünk az Agolutint, elhelyezkedtünk, hogy jó, akkor szúrja, szépen belém is döfte, majd amikor elkezdte nyomni egyszercsak hirtelen "szétrobbant". Talán levegő mehetett bele, vagy én nem tudom, de ő elkzedtett röhögve kiabálni, hogy jaj a szeme, mert csípte neki, közben meg sopánkodott, hogy jaj beletört a fenekembe a tű :))) - aztán ő elrohant kimosni a szemét, én meg kihúztam a tűt, ami nem tört bele, csak lejött a fecskendőről. Hát nagyon jót nevettünk utána, és nagyon félve próbáltuk a következőt már jól beadni, ami végül sikerült is. Ezek után a clexane szinte gyerekjáték volt.
Szóval azt kell mondjam a férjem egy kész tehetség, mert ezek szerint nem is olyan könnyű ezeket az injekciókat beadni!
Mindenesetre legalább vidáman indult a reggel, rám fért már egy kiadós nevetés, mert egyébként pl tegnap este azt éreztem hogy bár igyekszem nyugodtnak lenni, de mégis úgy vert a szivem. Be is vettem gyorsan a valerianat, de szokás szerint nem sokat segített, de azért nem panaszkodom, mert egészen jól aludtam.
És már csak 2 nap....nagyon közel van már az a péntek!Azt hogy holnap tesztelek e még mindig nem tudom... - addig is igyekszem nyugiban pihizni még, és arról álmodozom, hogy terhes vagyok, és nemsokára ikrek anyukája lehetek!

2011. november 8., kedd

Egyedül, és egyre türelmetlenebbül

Ma reggel elutazott a férjem (hülye munka, nem lehetett elhalszatni, most kellett mennie) :(((( -  tegnap este nem tudom emiatt, vagy csak már egyébként is a péntek közelsége miatt, de kicsit elszakadt a cérna. De már jól vagyok, megbeszéltük a dolgokat, és olyan jól megnyugtatott a drágám...hát remélem többször nem jön rám, ez a kiborulás, mert most nem lesz itthon, persze telefon azért van.
Szóval egyre nehezebben bírom, és bár tényleg nagyon igyekszem nyugodt lenni, és nagyon próbálom tudatosan mondani magamnak, hogy izgulni felesleges, mert ez csak árt, de azért nem könnyű ez az utolsó pár nap.
A tesztet továbbra sem tudom, hogy megcsináljam e, de most inkább kicsit a nem felé hajlok, mert nem akarom magam stresszelni feleslegesen, persze tudom hogy az is benne van, hogy lehet hogy pont ettől nyugodhatnék meg :) - szóval ez még továbbra sem eldöntötött kérdés, csüti reggel majd meglátjuk hogy ébredek, és akkor vagy tesztelek, vagy nem...
Ma jön át a tesóm egyébként, itt fog aludni, meg ő fog injekciózni, ahogy azt már írtam is - szóval nem leszek egyedül, jó hogy ő itt lesz velem.
Örömmel vettem észre, egy kedves megjegyzésből, hogy már még egy olvasóm van! Nagyon örülök neki, és nagyon köszönöm, hogy Te is drukkolsz nekünk!

2011. november 6., vasárnap

A hétvége, kis séta, és további pihi

Nem sok izgi történik mostanság,azért nem is írtam. Vagyis remélem történik izgi, bent a pocakomba, ahol a bébik már szépen beágyazódtak:)
Itthon pihizek, illetve ma először kimentem egy picit sétálni,olyan nagyon szép idő van. Nagyon jól esett a friss levegő, de azért nem vittük túlzasba - nehogy rosszat tegyünk vele. Egyébként szuper dolgom van, a férjem időköszben szépen lassan megtanul főzni,tegnap is remek vacsit csinált nekem:)

A jövő hét eleje húzós lesz, elutazik a Dragám kedd hajnalban, és csak csüti éjjel jön majd meg. Ez most annyira nem jókor jön, de a tesóm átjön, ma kiképeztük reggel skypon keresztül,hogy hogyan kell beadni az Agolutin injekciót...vicces volt, de hát valakinek meg kell csinálnia, és ezt tényleg nem tudnám magamnak. Egyébként mindenki nagyon cuki a barártnők közül is, akik tudják mizu, mindenki mondta, hogy menjek át erre az időre hozzájuk, stb...de hát nekem most a legfontosabb a nyugi, az pedig itthon van leginkább biztosítva. Nem baj, gyorsan elmegy majd ez a pár nap, és már itt is lesz a péntek -huh nagyon izgulok, ha erre gondolok.
Az, hogy csináljak e előtte tesztet még mindig nem döntöttem el...de még van pár napom ezen gondolkozni. Igazából félek a tesztektől, nekem még sosem mutatott pozitívat, és szinte elképzelni sem tudom, hogy az is lehetséges...ugyanakkor pedig jó lenne, ha csinálnék és pozitív lenne, és akkor nem kéne végig aggódnom a pénteket...de mi van ha csinálok és negatív?!?! Nagy a dilemma:)
Ja és persze mondanom sem kell, de sokszor megfordult a fejemben a 7végén,hogy jövő héten ilyenkor már...jaj bárcsak biztosan tudnám hogy kismami vagyok!!!

2011. november 4., péntek

Terjed az embryogén használata - remélem tényleg segít,és csodaszer

Van egy blog, talán már írtam korábban,amit rendszeresen olvasok, és amit egy szintén Eszter nevű sorstársam vezet. Ő most készül az ötödik lombikjára, és örömmel olvastam a blogján,hogy már a BMC-ben ajánlották neki az embryogent. Hihetetlen, pár hete még azon izgultam, hogy engedjék meg nekem ogy használhassam, most meg már a BMC-s dokik ajánlják a szert. Neki is nagyon jókat mondtak erről, hát remélem igazuk lesz, és valóban jó a szer, és segít...na de ez majd kiderül jövő héten pénteken....
Addig is folytatom a pihit, ma már nem hálóingben, hanem tréningruhában:)-de továbbra is többnyire vizszintesben!

2011. november 3., csütörtök

Enikőnek

Enikő kérésének eleget téve igyekszem megválaszolni mindent.
Vitaminok, amiket szedek:
D vitamin
E vitamin:400 mg
Szelén
Cetebe
Magnerot: nepi 3x2
Femibion (+metafolin, mert én homozigóta vagyok MTHFR-re)

Ezen kívül amiket szedek még:
Valeriana Relax, és igen, a dokim ajánlotta - napi 2db-ot szedek. Igazából szerintem nem sokat ér, bár lehet hogy enélkül bediliznék, vagy bediliztem volna, de olyan erős cucc. Régebben a doki mindenkinek pipolophent adott, de az sajnos megszűnt, ahelyett ajánlja most ezt. szerinte a legfontosabb a sikerhez a nyugalom, emiatt is kell szedni ezt.
Bromocriptin
Meforal
L-thyroxin
Aspirin protect
Clexane
és rengeteg progeszteron

Az embryogent a Térmeddtől kértem, Tordai Noémit kell hívni. Nagyon aranyos és segítőkész. Szerintem jobb ha már most szólsz nekik, hogy tudjanak Neked rendelni. Ha aztán mégsem vennéd ét, nem hiszem hogy nagy baj lenne, de viszont nekik jobb látni kb egy hónappal előre hogy kinek és mikor kell a szerből. Szóval esteleg csak szólj oda, hogy majd lehet hogy kelleni fog.

Kérdezz még nyugodtan, szívesen segítek ha tudok.
És persze nagyon szorítok majd Nektek, jó lenne majd ha valahonnan tudnék értesülni mi van Veletek!

Pihenés, és várakozás

Itthon pihenek, pihenek és pihenek.....
Ma még mindig ki sem kelek az ágyból, majd talán már holnap igen. De most ez a pár nap a legfonosabb, mert ha minden igaz, akkor most kellene beágyazódnia a kicsiknek. Nagyon remélem hogy teszik is odabent a dolgukat, és már kinéztek maguknak egy jó helyet a következő kilenc hónapra :)

Egyenlőre még nem izgulok annyira hogy mi lesz, persze hazudnék, ha azt mondaném, hogy meg sem fordul a fejembe, sőt...már ezerszer elképzeltem, hogy azt mondják jövő pénteken: gratulálunk, Ön terhes! - és akkor jönne  határtalan boldogság, de próbálom nem bele élni magam. Egyébként vannak olyan pillanatok is,a mikor meg pont elképzelni sem tudom, hogy sikerülhet, és hogy van esély. Fura dolog ez! Mindenesetre igyekszem keveset agyalni ezen, lekötni magam mindenféle komoly tvsorozatokkal, és könyvekkel...:)

Tegnap egyébként átjött a tesóm, hozott nekem ebédet, és egész nap dumáltunk, ami nagyon jó volt, és jól eltelt a napom így. Holnap pedig péntek, és utána már "csak" egy hét.

Na mentem vissza pihenni, és továbbra is reménykedem, imádkozom, hogy sikerüljön, és szépen beágyazódjanak a babák!!!

2011. november 1., kedd

Beültetés után, óriás pihi otthon, hogy a piciknek a lehető legjobb legyen

Tegnap nem volt erőm írni, valahogy annyira kifáradtam mire hazaértünk a beülti után.
Minden rendben volt, és jól sikerült, és két csodaszép 8 sejtes embriót kaptam vissza. Egyetlen kis negatív dolog volt, hogy sajnos a 6ból 2 embrió elpusztult tegnapra, így összesen 4 maradt, azok viszont nagyon szépek. Kettőt lefagyasztottunk (majd jó lesz a kistesóknak:). Beülti előtt monitoron meg is nézhettük őket, majd felteszem a képet, nagyon megható...hihetetlen, hogy hol tart a tudomány!
Egyébént amíg vártunk egy csomó "eredményhirdetést" hallottunk a BMC-ben, és képzeljétek mindenkinek sikerült, akik tegnap voltak vérvételen, legalábbis valószínűsítik - ez nagyon jó hír, remélem majd jövő héten pénteken én is jó híreket kapok!

Most pihizek, ma szinte ki sem kelek az ágyból, szóval sokat nem is akarok írni. Holnap is még ezt tervezem, aztán majd talán a hálóingből a tréningruhámba átbújok, és legalább a kanapéra kifekszem a nappaliba.
Jól vagyok egyébként, bár kicsi feszül a hasam, de ez nem is meglepő a sok progeszterontól. Az kicsit furi, hogy amikor eszek, akkor olyan légszomj tör rám, nem tudom miért, mintha a gyomrom átvenné a helyet a tüdőmtől, de már az első falat után....sebaj, azért a sok fehérjét erőltetem magamba.
A férjem nagyon cuki, mindent csinál helyettem, etet/itat, és gyönyörű rend van mindeközben a lakásban :) - szóval nem panaszkodom.

Na megyek is pihizni, és kérlek kicsi embriók ágyazódjatok be szépen, és kapaszkodjatok erősen!!!!!

2011. október 30., vasárnap

Meghoztuk a döntést: két embriót kérünk vissza

Tegnap egész nap dilemmázással telt, hogy mi is legyen, hány embriót is kérjünk vissza.  Estére már egészen úgy voltunk vele, hogy akkor legyen a 3, de valahogy nem voltunk biztosak. Jól jött volna valami megerősítés valahonnan. Erre a fórumon írta egy lány, hogy a novemberi Marie Claire-ben pont erről van egy cikk. Hihetetlen, de az újság ott feküdt az asztalomon, de még nem nyitottam ki, csak megvettem, hogy majd a sok fekvésre jól jöhet. Elolvastam a cikkeket, és azonnal átbillentem a kettő irányába!!!!elképesztő hogy pont egy ilyen cikk ott hevert egész nap előttem, csak nem is tudtam róla.......
A  férjem is megnézte, és igazából kiderült hogy ő egyébként is inkább a kettőre szavaz, mert szerinte most minden a helyén van-és ez a lombik sikeres lesz: kapok clexanet,l-tyroxin,meforal,ivig,embryogen,metafolin. Szóval a körülményeket nézve, meg azt is hogy 29 vagyok, ez lenne a jobb döntés. Persze egész éjjel nem tudtam aludni, vagyis igen, de olyan forgolódás volt az egész....
Aztán még azt is átbeszéltük, hogy ha hárman lennének, akkor nagyon félnénk a kihordástól, a redukcióról viszont annyit, hogy azt én nem tudnám lelkileg feldolgozni szerintem....egyébként azóta kiderült hogy a bmc-ben már nem is csinálják,csak a sotén. De ez szerintem olyan durva lenne, különösen egy olyan párnak, akik évek óta küzdenek egy kisbabáért, hogy egészen egyszerűen nem lehetne felvállalni ezt.
Még egy dolog: olvasok rendszeresen egy blogot, amit egy kedves, szintén Eszter nevű sorstáram ír. Nos neki volt egy hármas iker terhessége lombikból,és sajnos nagyon rosszul végződött. Szóval valahogy talán ez is befolyásolt a döntésben...hiszen őt már régóta olvasom, figyelem mi történik vele, és nagyon sok a közös pontunk, sok ugyanolyan doki, sok hasonló probléma....véletlenül sem szerettem volna ha ebben is hasonlítottunk volna.
Végül még mindig bizonytalanul,de telefonáltunk reggel. Az embriológus nagyon jó fej volt, végighallgatott minket, és amikor még csak annyit kérdeztünk,volt e már ilyesmiből hármasiker, azonnal mondta hogy bizony benne van a pakliban, és ha félünk ettől akkor inkább ne. Utána meghallgatva a többi érveket is ő is azt mondta legyen a kettő, és ha nem sikerülne (de fog!!!!)akkor fagyasztottból következőre mehet a három. Azt is mondta, hogy a fagyis babák ugyanolyan jó esélyűek a statisztikáik alapján, mint a simák.
Egyébként a mai gyakorlat egyre inkább a kisebb számú embrió visszaültetése, és inkább az embriók minőségének javítása. Persze nem volt egyszerű így dönteni, amikor ott volt az az érv, hogy odabent az embriók segítik egymást, és ha hárman vannak az ugyebár egyértelműen több segítséget jelent.
Egy szó, mint száz,kettőt kérünk vissza holnap!nagyon remélem hogy jól döntöttünk, és nem lesz bennem hogy mi lett volna ha...persze ezt nehéz kivédeni. De ha harmat mondunk, akkor meg ott lett volna az, hogy jaj csak sikerüljön, de nehogy túl jól!Így legalább tiszta és teljes szívvel fogunk imádkozni, és drukkolni a beültetett kettő picinek, és azt fogjuk kívánni hogy mindkettőnek sikerüljön megtapadnia:))

Szóval holnap 10-kor beülti!!!!!!!!!! A többi, be nem ültetett 4 embrió meg megy a fagyiba, és remélem már majd csak akkor megyünk vissza értük, amikor az ikrek mellé egy kistesót szeretnénk
J

Mindenkinek nagyon köszönöm ez eddigi szorítást, és kérek mindenkit, hogy most ismét imádkozzon értünk, és drukkoljon nekünk, mert biztos vagyok benne, hogy ahogy én is éreztem a megpróbáltatások alatt azt a sok jókívánságot és szeretetet, úgy fogják majd most a kis embriók is érezni, és szükségük is lesz rá, hogy szépen megtapadjanak, és 9 hónapra elfoglalják a helyüket a pocakomban!

2011. október 29., szombat

Reggeli jó hírek: 6 embriónk van!!!!


Ma reggel nagyon jó híreket kaptunk. Fél 9 felé telefonált az embriológus a BMC-ből, és bizony mind a 6 petesejtünk megtermélenyült szépen, és most ott úszkálnak az embryogenben, és nagyon jól érzik magukat :) :) :) - mondanom sem kell, nagyon boldogok vagyunk, és örülünk!!!!!

Telefonban azt mondta az embriológus, hogy ők 3 embrió visszaültetését javasolják...hát elsőre kicsit megijedtünk, mert mi kettőre gondoltunk. Azt mondják a 3mal jobbak az esélyek, mivel sokat támogatják egymást a babák a beülti után odabent. Úgy vagyok vele, hogy ha 5 naposan kapnám vissza őket, akkor tutira maradnék a kettőnél, de így lehet hogy bevállalom a hármat - mert ki tudja, simán lehet hogy egy nem fejlődik majd tovább, vagy ilyemsi, és akkor meg miért is ne növeljem jobban az esélyeinket?!?!
Persze félek a hármasikrektől, és a férjemmel úgy vagyunk vele, hogy most igenis minden a helyén van, minden gyógyszerem beállítva, IVIG beadva, szóval sikerülnie kell...csak aztán mi lesz ha pont emiatt túl jól sikerül, és hárman lesznek?!De ugyanakkor meg, ha nem sikerül, és csak kettőt kaptam vissza, akkor meg bennem lesz, hogy mi lett volna ha hármat kapok.... - egy szó mint száz, azt hiszem megpróbáljuk a hármat!!De még holnapig gondolkodhatunk, akkor kell visszahívni a biológust.

Egyébként hála Istennek, nagyon jól vagyok, kicsikét persze még fáj a hasam, de nem vészes, ez szerintem normális is. Az IVIG-et is jól bírtam, és szerencsére annak sem lett semmilyen mellékhatása...remélem viszont hatása lesz majd - és szép egészséges kisbabánk (babáink) lesznek!!

Akkor most hajrá tovább kis embriók, fejlődjetek szépen!!!

2011. október 28., péntek

Éber punkció, és IVIG


Túl vagyok a nehezén, legalábbis a fizikailag nehéz részen (mert a lelki izgalmak majd akkor jönnek, amikor a beágyazódásért imádkozunk).
Nagyon-nagyon köszönöm mindenkinek aki gondolt ma rám, mert bizony éreztem, hogy sokan szorítanak nekünk, és nagyon jól esett J
Reggel meg volt az éber petesejt leszívás, egészen kibírható volt. Kaptam egy seduxent, hogy kicsit nyugodtabb legyek – ez egészen kellemesen kiütött -  majd mivel én voltam az első, így elég hamar be is hívtak a műtőbe, ahova a saját lábamon sétáltam be. Felfeküdtem az asztalra, majd szúrtak egy vénát, amibe kaptam infúzión augmentint és kliont. Közben jött Zeke. Mondta hogy akkor kezdjük…először volt egy törlés: először betadinnal, majd vízzel – hát ez nem volt valami kellemes, de kibírtam. Aztán mondta, hogy akkor start, benyomott egy uh szerűséget, ez nem volt semmi extra, majd mondta, hogy akkor most szúr, és már bent is volt a jobb petefészekben. Itt volt a több, és szebb tüsző.  A szúrás nem volt vészes, és tényleg csak egy pillanatig tartott. Aztán egyesével elkezdte leszívogatni a tüszőket. Ez mindig kicsit fájt, és görcsölt, amikor a vákuum kiszívta, de bírható volt. Közben az egészet figyeltem az uh képen. Aztán végzett, majd újabb szúrás és át a balba, ahol ugyanez ment. Az egész csak pár perc volt…majd végzett, újabb kellemetlen törlés következett és kész. Közben a szomszéd szobából folyamatosan átszóltak, amikor meg lett 1-1 petesejt. Ez után saját lábon kisétáltam, és visszamentem a szobába, ahol még kb. 1 órát pihiztem. Majd felöltöztem és mentem a zárójelentésért.
Végül 6 sejtem lett J J J - nagyon remélem, ezek szépen megtermékenyülnek majd holnapra, mert ugyan azt az előbb nem írtam, de amíg engem műtöttek, addig a férjem is "dolgozott", és leadta az ő részét is a babához. De erről pontosabb infónk holnap reggel lesz, amikor majd telózik az embriológus.
Kérdeztem, hogy okés e az embryogen hasznalat, de mondták, hogy igen. És persze icsi lesz, de ez szinte automatikus mindenkinél. Kaptam gyógyszereket: crinone zselét, agolutin izomba adandó progeszteron injekciót, augmentint, és metypredet.
Ezek után fél 11 felé indultunk át az orfiba, az ivigre. A patikában nem volt gond, a tegnap este megszerzett Fülöp receptet simán elfogadták, és kicsengettük a 250.000, - Ftot. Ez után jöttünk fel a kórházba, ahol azért nem ment minden zökkenőmentesen, mivel kiderült, hogy gond lesz az OEP-nél, ha egyszerre két helyen leszek felvéve fekvőbetegként. Ide-oda telefonálgatás megint, végül azt találtuk ki hogy itt az ORFI-ban ambuláns leszek, ha minden rendben lesz, és lemegy az IVIG gond nélkül. Most itt tartunk, ugyanis, bár már lassan fél 6, de még folyik a cucc belém, most járunk a 4. palacknál, és ugyebár összesen végül ötöt kapunk (ezt is tegnap találta ki Fülöp hogy nem elég a 4, ezért ma kora reggel még sos rendeltünk egyet a gyárból). Eddig jól vagyok, remélem, most már nem lesznek mellékhatások, és rossz reakciók. Ha minden rendben, akkor pár óra múlva hazamehetek.
Az én Drágám pedig mondanom sem kell, itt van velem végig, egész nap, és tartja bennem a lelket - nélküle tuti nem bírnám...de hát ezért is lesz ő gyerekeim apukája (remélem mihamarabb) :):):)
Remélem, holnap csupa jó hírrel jöhetek, és mind a 6 petesejtből szép kis embrió lesz J, én pedig teljesen jól leszek, és nem lesz rosszullét a mai kezelések miatt.
Most akkor hajrá megtermékenyülés!!!!!!!!!!!!!

2011. október 27., csütörtök

Rettenetes bürokrácia!!!

Hihetetlen, hogy még a nagy akció előtti utolsó nap sem telhet el idegeskedés nélkül.
Elmentünk a patikába kiváltani a hunaglobint, vittük az ogyi engedélyt is ahogy kérték. Erre elkezdtek azon akadéskoskodni, hogy az engedélyt a Fülöp doki nevére kérték ki, de a receptet a Kiss Emese írta, és ez így nem jó...telefonálgattak ide-oda, végül közölték hogy ők így nem adják oda a gyógyszert, és hozzak nekik a Fülöptől egy receptet, különben annyi. Teljesen kiborultam, olyan ideges lette, hogy ott helyben elkezdtem zokogni...hát ezek csak néztek rám, hogy velem meg mi van. De hát ez őrület: ki akarok fizetni 300.000 HUF-ot és nem hagyják, könyörögnöm kell érte!Elképesztő!!! Kiss Emese rendes volt, közben beszélt Fülöppel, aki ma 6kor vár, és megírja a receptet. Na mindenesetre holnap a lombik után még menni kell a patikába a Fülöp féle recepttel, és akor adják majd ki a gyógyszert. Ma már nem lehet visszamenni  mert ők csak fél3ig vannak.
Erre jött a követekező buktató, hogy aznap viszont amikor felvesznek kórházi ellátásra akkor már nem szabad kiválatni receptet. Hívta a doki a patikát, hogy hajlandóak e visszadátumozni, de nem, természetesen. Őrület!!! Mindegy kiváltom reggel, aztán lesz ami lesz, azt mondták Kiss Emeséék, hogy megoldják - ők egyébként nagyon rendesek voltak, és nagyon segítőkészek.
Közben meg még az is felmerült, hogy vajon ambuláns ellátás e a lombik, vagy fekvőbeteg, mert ha fekvő, akkor ki kell fizetni a kórházi ellátást valahol. Megkérdeztem azt mondták ambuláns, szóval ezt megúsztam, de már nem tudom kinek lehet hinni....mivel a fórumon a csajok másképp tudják....

Egy szó mint száz, a mai nap is egy diliház, pedig rengeteg az intéznivalóm és dolgom, de nem könnyítik meg, sőt!Ahelyet hogy pihiznék....nem baj, leaglább nincs időm aggódni, és parázni a holnaptól....azért este még így is lesz elég....

Na jó, mára ennyit, most rohanok....és kérek mindenkit, hogy holnap gondoljatok ránk, imádkozzatok értünk, és nagyon szorítsatok nekünk!!!!Remélem minden jól fog sikerülni, és rendben lesz, és nem fog fájni...és amit a legjobban remélek, hogy pár hét múlva terhes leszek :)

Szóval hajrááááááá-hajrááááááááá, és majd természetesen beszámolok!

2011. október 26., szerda

Lassan a helyére kerülnek a dolgok....már "csak" végig kell csinálni

Tegnap nagy nehezen végül sikerült elérnem az orfiban Zsuzsa főnővért, aki nagyon aranyos volt, és bár azt mondta, hogy hely nem nagyon van péntekre, de akkor is megoldják, hogy megkapjam az IVIG-et. Mondta, hogy úgysem akarnék bent aludni, nem igaz? Erre nagyon felcsillant a szemem, mert hát dehogy akarok bent aludni....szóval ha minden jól megy, akkor lehet hogy az IVIG után még pénteken hazajöhetek!Nem akatom elkiabálni, de nagyon reményked ebben.... - mondjuk kis ijesztegetésnek azt is mondta, hogy ha pedig baj van, akkor úgysem kórházi ágy kell, hanem az intenzív osztály!De ez kizárt, minden rendben kell legyen....

Közben a fórumos csajok is részletes leírást adtak, hogy mire számíthatok majd a BMC-ben, ennek külön örülök, így jobban rá lehet készülni a dolgokra.

MA reggel pedig beadtuk az utolsó hormon injekciókat - hát így zárásként a férjem iszonyatosat bénázott: megszúrta magát a tűvel, rossz tűvel keverte a port és oldatot, megszúrt, de mégsem bent belém a tű....na mindenesetre nem tudom mi volt ma vele, eddig pedig minden reggel profi volt, de az biztos hogy jó hogy ezen is túl vagyunk.
Este 20:30-kor tüszőrepi, 2 db ovitrelle, holnap reggel még clexane és bevinni az orfiba a humaglobint, és pénteken meg leszívás, és rohanás IVIGre. nos röviden ezek a tervek, hát szépen lassan haladunk a nagy cél felé.....

2011. október 25., kedd

Köszönöm a sok bíztatást, és nyugtatást!


Köszönöm mindenkinek a bíztatást, és hogy próbál megnyugtatni!Annyira jól esik, és olyan sokat segít!!!Enélkül már bediliznék.... - ilyenkor sokat gondolok arra, hogy talán mégis még könnyebb lenne, ha az egész család tudná...de máskor meg úgy vagyok vele, hogy nem, maradjon ez így, majd max ha sikerült!Mindenesetre, nagyon jó, hogy azért mégis vannak, akikkel tudok beszélni, és támogatnak....akár ismeretlenül is, csak az internet világából, akár barátként, akár sorstársként, de ők most nagyon fontosak, és nagy segítséget jelentenek nekem. Ugyan lehet, hogy csak Enikő olvassa most ezt közülük, de talán egyszer elmondom majd másoknak is, hogy olvassák el ezt a blogot, mert ebből megtudhatják, mikor hogy éreztem, mi történt velünk....

Ma  megérkezett az embryogenünk a BMC-be, ott van,átvették. Ezzel legalább nincs több gond, minden rendben lesz - már "csak" használni kell.

Az IVIG-gel kapcsolatban ma várom a főnővér visszahívását az ORFI-ból, de azt mondta szerinte minden okés lesz a péntekkel...de azért biztosra kell mennünk!Arról például még egyáltalán nem is beszéltem vele, hogy bizony én csak később fogok oda érni, mert előtte még megyek egy punkcióra. Remélem ebből nem lesz  probléma.

Reggel vettük észre hogy elfogyott a merional, basszus, tegnap elfelejtettem iratni!Ma szegény férjem rohant el érte Zekéhez, de meg van, kiváltotta, szóval holnap még megkapom azt is a terv szerint.

Holnapra már mindennek el kell rendeződnie, le kell tisztázódnia az IVIG beadásnak is...és akkor már tényleg nincs más hátra, mint végigélni a pénteki nehéz napot.
Addig is remélem a tüszőim szépen növögetnek, de amennyi sok jókívánságot kaptam ehhez, biztos vagyok benne, hogy így is lesz :)

Ma egyébként délután találkozom a hugommal, és úgy tervezem, hogy ma elmesélem neki a dolgot. Valakinek tudnia kell a családból is, és valahogy úgy érzem szeretném vele megbeszélni...hát kíváncsi vagyok majd ez hogy alakul, és hogy végül mit is mondok el neki, de nekem is jóval egyszerűbb lenne, ha még lenne valaki akivel beszélhetek erről.
Bárcsak már ott tartanák, hogy túl vagyok rajta, és sikerült!!!!!Akkor már nem érdekel majd ki mit tud, és mit nem, akkor már csak az számít, hogy velem lesz egy kisbaba (vagy kettő?!)!Jaj legyen így!!!!!!

2011. október 24., hétfő

Stimuláció 8. nap, 2.UH+vérvétel

Ma reggel voltam megint UH-n. Eléggé sokat kellett ma várnom, rengtegen voltak ma a BMC-ben. Meg volt vérvételem is. Az eredmények láttám, Zeke doki azt mondta szerdáig folytassam az eddigi hormonokat, és szerda este 20:30-kor adjuk be a 2 adag ovitrellet. Punkció pénteken reggel, én leszek az első, tehát fél9kor lesz!!!
Nem volt valami bőbeszédű, alig tudtunk infókat kiszedni ma belőle, hogy mégis mire számíthatok, stb...végül amit sikerült megtudni: mostantól no szex péntekig, pénteken nem kell éhgyomorra menni, mert éber leszívás lesz, vinni kell papucs+hálóing+köntös. És utána majd 1 órával mehetek el, és rohanhatok az IVIG-re Kiss Emeséékhez.
Kiss Emesével egyébként ma beszéltem telefonon, azt mondta részéről okés a pénteki IVIG, és hogy a patikában is meg fog jönni a gyógyszerem addigra (egyébként azt szerintem nem is írtam, hogy amikor azt megrendeltük a recepttel, hát úgy néztek ránk, mint valami félőrültre, hogy mi most itt ezért ki fogunk fizetni többszázezer forintot....). Mostmár csak a főnővért kellene elérnem az orfiban, mert ő vele kell pontosan egyeztetni a dolgokat!De lehetetlenség egyenlőre utólérni...de próbálkozom.

Ennyit a történésekről....és egyébként a lelkieket tekintve nagyon ki vagyok!Tegnap teljes kiborulás volt, anniyra ki vagyok már, és nagyon félek!Aztán persze minidg összeszedem magam, de eléggé nehéz időszak ez most, tegnap este is órákig csak sírtam - hogy miért is van az, hogy másnak a "babagyártás" egy finom szeretkezés, és nekünk meg egy ilyen rettenetes herce-hurca?!?!?De ki fogom bírni, egy hét múlva ilyenkor már túl leszek a nehezén...vagyis a számomra nehezén, de persze ilyenkor jön majd az izgulás, mert ekkor indul majd az a titoktzatos 2 hét, amikor is csak imdákozhatunk, hogy sikerüljön, és jól ágyazódjanak be a babák!

Nem is kell visszamennem már Zekéhez, legközelebb már pénteken reggel megyek, amikor majd a punkció lesz. Akkor fél 8kor vár majd, és nem kell éhgyomorra mennem, mivel nem lesz altatás. Jaj csak kibírjam majd a fájdalmat, és nehogy megmozduljak!!!

Az embrygénünket meg holnap viszi ki Noémi, a Térmedtől. A pénzt elutaltuk nekik. Remélem minden rendben lesz a használatával, ez nem egy szokásos dolog, és hát ilyenkor aggódik az ember, különösen, hogy valahogy az az érzésem a BMC-vel kapcsolatban, hogy a betegek tájékoztatása, hát az nem megy annyira jól. Komolyan ma is harapófogóval szedtem ki Zekéből az infókat, amik egyébként nyilvánvalóan fontos kérdések....

2011. október 22., szombat

Erőgyűjtés

Szombat van,végre pihi itthon!persze estére van programunk,mondanom sem kell, egy szülinap...de az a terv hogy hamar hazajövünk. most kell a sok pihenés,mert jövő hétre sok erőt kell gyűjteni.
Egyébként tegnap megjött az új matracunk az ágyunkba,és nagyon szuper:)-ma legszívesebben ki sem keltem volna...majd jövő hétvégén jól jön,amikor sokat kell pihenni és feküdni.

A reggel nem volt valami jó,basszus 4 injekció!?!?ez azért már tényleg kemény!sebaj kitartok,ez még semmi a jövő héti dolgokhoz képest:az éber leszívás és az ivig,na az lesz a nem semmi.remélem kibírom majd a leszívást így,eddig úgy voltam vele hogy csak altatás ne kelljen, mert attól félek a legjobban,de most meg hogy az nem lesz azon izgulok,hogy majd kibírom e a fájdalmat!de ki fogom!a fórumon a csajok azt írták túlélhető,és egyébként is,mi ez egy szüléshez képest,úgy gondolok erre mint egy kis bemelegítés:))

2011. október 21., péntek

Stimuláció 1. UH

Reggel meg volt az UH. Zeke doki nagyon jófej, és segítőkész volt...ez most nagyon jól esett, és kicsit meg is nyugtatott!
Látott szépen tüszőket, jelen helyzet alapján azt mondta hogy szerinte 6-ot lehet majd leszívni (kb. 8-9 tüsző van, 9B nyálkahártya), de mától megemelte a hormon adagjaimat is, mostantól 150 gonal-fet, és egy egész merional kapok, és mellé még be is jött a certotide. Na most nem panaszkodom, 63.000, - Ft-ot hagytunk ott a patikában. Hiába, a certotide eléggé húzós áron van.
Megbeszéltük az Embryogént, azt mondta Zeke doki, hogy ő lebeszéli ott, és várni fogják, vigyük, ott tárolhatjuk. Szóval ez rendben volt, a pénzt meg elutaljuk érte a Térmednek.
Az időpontokkal kapcsolatban meg...hát ez továbbra sem egyszerű....két verzió lett:
- vagy jövő héten pénteken leszívás (ezt ébren csinálná Zeke, azt mondja ez jobb is, mert tónusossabb marad a méh, és könnyebben és pontosabban tud dolgozni, plusz utána gyorsan mehetek is el, ja és előre vesz, én lennék az első), és akkor rögtön utána rohanás IVIG-re
-vagy okt.31, hétfőn leszívás, akkor ugyan ő nincs, de valaki megcsinálja helyette - ez esetben viszont sajnos előre kapnám az IVIG-et, mert az ünnepek alatt azt nem lehet, tehát itt is maradni péntekre az IVIG

Nagyon durva!ha belegondolok, akkor annyi tuti, hogy jövő pénteken IVIG! Már csak a leszívás bizonytalan kicsit. Mondjuk én jobban örülnék, ha Zeke csinálná, tehát a pénteknek, de ugyanakkor meg, mivel a ciklusaim inkább 32 naposak, és nem 28-ak, ezért meg talán ideálisabb lenne a hétfő, ha ehhez igazodunk.

Jaj, lehet hogy 1 hét múlva ilyenkor épp a legnehezebb napom lesz, de utána túl vagyunk a kemény szakaszon, és jöhet a várakozás, imádkozás, hogy sikerüljön.....most hogy konkretizálódik a dolog, rájöttem hogy nagyon félek. Félek mindentől: félek az éber leszívástól, mert mi van ha annyira fáj, és nem fogom bírni, félek az ivigtől, vajon hogyan hat rám, vajon hol kapom meg, vajon milyen lesz a kórházban....ahogy közeledünk egyre nagyobb az izgalom, viszont remélem egyre közelebb a kívánt cél is :)

Ma még rohanok a patikába, mert az IVIG-et is meg kell rendelni, meg remélem rendben lesz a beadás is, még azért azt is egyeztetni kell!

Egy dolog nem tiszta még, persze sok más melett :) - hogy hány napos lesz a visszaültetés? Persze ez a sejtek és embriók számától is függ, de Zeke mondta az 5 naposat. Nos én úgy tudom az embryogenben csak 3 napos lehet...szóval most akkor nem tudom mi van!De remélem ezt azért nem is nekem kell tudni, hanem majd nekik...de ha pénteken Zeke csinálja a leszívást, és 3 napos lesz a visszaültetés, akkor az kedd?vagy hétfő?? nem is tudom, de annyi tuti, hogy Zeke nincs akkor :( - szóval akkor valamelyik részt tutira nem ő csinálja. Kivéve ha 5 napos visszaülti lesz....na mindegy ez majd kialakul, csak már ott tartanánk!Erre még nem is gondolok, bőven elég feladat van így is amit meg kell oldani addig.

Mindenesetre 7végén pihi, és mennek tovább az injekciók nagyobb adagban. Hétfőn meg UH, és vérvétel, és pontosítás Zekével!Jövő héten kemény hetem lesz, annyi biztos!

2011. október 20., csütörtök

IVIG és az időpontok....rosszkor jön a 4 napos ünnep :(


Ma is sűrű napunk van....

Reggel a fincsi injekciók után rohantunk Kiss Emeséhez beszélni az IVIG beadásról. Nos, nagyon aranyos volt, és azt mondta hogy menni fog, csak hát bizony a 4 napod ünnep alatt nincs IVIG, szóval akkor előtte kell, ha netán pont úgy jönne ki a leszívás-beültetés. Vett le vért is, és fel is írta a receptet az IVIG-hez, szóval már csak ki kell váltani, és kifizetni a jó borsos árat :).....egyébként ahogy ott voltunk kicsit körbe néztem, hát annyira nem volt szimpatikus a hely, sőt, egyáltalán nem volt az!Nem szívesen fogok oda befeküdni még akkor se ha csak 1 éjszakáról van is szó....talán ilyen szempontból mégiscsak jobb lenne a SOTE vagy a MÁV.
Hívtam Fülöp dokit is, na persze mondanom sem kell, hogy megint alig értettem amit motyogott a telóban, de a lényeg azt hiszem az volt, hogy ő sem ad be IVIG-et a 4 nap alatt, és hogy majd akkor hívjam ha már pontosan tudom mikor is van a lombik, és akkor majd "söpör" nekem helyet. Hát ezek után lehet hogy inkább Kiss Emesénél maradok, ő jóval biztosabb pontnak tűnik.
Olyan nehéz ez az egész!Jaj ki vagyok miatta rendesen....
Közben meg most munka is sok van, egész nap ügyintézés, és ezek miatt is idegeskedés - szóval jól jön most a Valeriana relax, amit mostmár reggel is szedek, ahogy azt Fülöp doki elő is írta.

Egyébként hihtetelen, hogy ilyen gyorsan elment ez a hét. Már itt is a holnap, amikor megyek UH-ra, és amikor végre remélem tudok majd Zekével beszélni a leszívás idejéről, és az embryogenről, mert nekik is lassan mondanom kell valamit, hogy hova és mikor vigyék. Gondolom az ünnep náluk is az, jaj...ez most annyira rosszkor jött! Mindegy, de lehet hogy emiatt már jövő héten meg kell kapnim az IVIG-et előre. Ami egyfelől jó, mert így hatásosabb is akár, másfelől viszont mi van ha mégsem lesz embryo, akkor 250.000 HUF kuka???

JAJ és megkaptam az első megjegyzést a bloghoz :) - nagyon örülök neki, egy kedves sorstársamtól, aki talán ezen soraimat is olvassa! Remélem hasznos is néha amiket leírok! Mindenesetre örülök, hogy vannak akik itt vannak velem....azt még nem sikerült kiderítenem hogy hogyan tudok válaszolni, mint blog író a megjegyzésre - de egyenlőre névtelenként, Eszter aláírással ment a válasz, szintén megjegyzésben :)

2011. október 19., szerda

Házi orvosi rendelő :)





Ma reggel is megkaptam a három injekiómat. Egészen elviselhető volt... nem semmi ez a procedúra, keverni a cuccot, fertőtleníteni, ilyen tű, olyan tű...komoly kis patika! A képen láthatjátok, hogy 1 reggel milyen mennyiségű szemetet termel ez a kis akció :)





Igazából még minidg nem fogtam fel szerintem hogy elkezdtük, és hogy benne vagyunk egy lombik+ivig+embyrogen kombinációban! Ez hihetetlen, de sebaj, csak apránként, igyekszem mindig csak az adott piilanatra koncentrálni különben bedilizek :)

Ma visszahívott Kiss Emese, nagyon tündér volt, azt mondta mehet nálunk az ivig, de holnap menjek be személyesen megbeszélni a dolgokat, és pontosítani! Remélem akkor is minden rendben lesz, jó lenne legalább efelől megnyugodni....persze holnap felhívom Fülit is, hogy ő is tudjon róla, hogy beindultunk, meg meg is mondom neki, hogy Kiss Emesével is egyezkedek.
Az ünnepnap sorozat miatt még minidg aggódom kicsit, de majd lesz valahogyan - nem szabad ezen múlnia, sikerülnie kell, ez nem lehet akadály!!!

A szülinapomra kaptam egy wellness 7végét ajándékba, de nem tudom mikor tudnák rá elmenni. A most 7vége ideális lett volna, de sajnos megint közbejött 3 szülinap is, és emiatt nem tudunk menni!hihetetlen, pedig megfogadtuk, hogy most igenis szánunk magunkra időt, hát eddig nem sikerült, pedig kellene, és pedig ez jó alkalom lenne. De egyszerűen nem tudunk nemet mondani, és nem tudunk nem elmenni egy-egy jó barátunk szülinapjára, amikor fontosak nekünk! Mi már csak ilyenek vagyunk, ami néha sajnos hátrány - de ha nem ezt tennénk, rosszul éreznénk magunkat!Nem baj, majd elmegyünk ha már terhes vagyok - mert remélem így lesz!!!De jó lenne...belegondolni is annyira jó, hogy lehet hogy pár hét múlva kismami lehetek!!!!

2011. október 18., kedd

Aggódás, aggódás, aggódás.....


Mára megint csak kitaláltam magamnak egy újabb aggódni valót: most számolgattam, és ha 2 hét múlva lesz a leszívás az indításhoz képest, akkor bizony nagy a baj, mivel az pont a 4 napos november 1-ei ünnep sorozatra esik, és akkor szünnap van!!!!!Hogy lesz nekem akkor leszívás? És hogyan tudok akkora iviget intézni? Jaj annyira nehéz, hogy még ilyenek is közre játszanak....hogy legyen így nyugodt az ember. Persze biztos el lehet tolni a dolgokat a hormonokkal valamelyik irányba, de ugye nekem még az iviget is ehhez kell időzíteni, és egyébként sem örülnék, ha emiatt hamarabb, vagy később lenne a leszívás, és nem a tökéletes időpontban!Nem szeretném, hogy emiatt ne sikerüljön....

A következő hormonokat kaptam tegnap:
112 egység GonalF/nap
1/2 adag merional/nap
0,4 clexane/nap

Egyébként a tegnapi aggodalmam megnyugodott, Detti pontosan leírta, hogy milyen hormonokat kell is kapni, és hogy teljesen jó ez a indítás, ne aggódjak! Most remélem a mai napi kis aggodalmamra is ír valami megnyugatót, mert különben bedilizek pétekig, amikor is megint megyek Zekéhez, és tudok majd vele beszélni erről....

2011. október 17., hétfő

START!


Eltelt a hétvége...végig azon izgultam, hogy mikor jön meg, már-már reménykedtem, hátha...de persze megjött, nem történt csoda, nem úsztam meg, végig kell csinálnunk ezt az egész procedúrát!
De legalább vasárnap jött meg, szóval ma a 2. nap, már indul is a protokoll!

Reggel mentem is a BMC-be, de sajnos Zeke doki nem volt bent :( - Skriba doktornő fogadott helyette, aki egyébként nagyon kedves volt, és viszonylag gyorsan is végeztem. Csinált egy UH-t, ami úgy hogy közben éppen mensizek eléggé undorító volt, aztán felírt gyógyszereket. Adott Gonal-Fet, meg Merionalt. Meg, mivel én felhívtam rá a figyelmét adott még clexanet is. Nem igazán örültem, hogy nincs ott Zeke, és nem tudom vele megbeszélni a dolgokat, mert az egy dolog, hogy az Embrygenről is akartam volna kérdezni, de nem tudom, hogy vajon ő is uyganezeket a gyógyszereket adta volna??Remélem igen!Mindenesetre kicsit meglepődtem, amikor csupán 39.000, - Ft-ot fizettünk a patikában, ugyanis Zeke azt mondta 150.000, - Ft lesz a gyógyszer - persze nyilván ez még nem az összes cucc, de akkor is, izgulok, nehogy azért legyen a különbség mert valami lemaradt, vagy mert valamit másképp gondolt volna Zeke. Persze nem is én lennék, ha nem találtam volna magamnak valami izgulni valót.

Kiváltottuk a gyógyszereket, majd visszamentünk a BMC-be, mert megmutatták mit hogyan kell beadni. Hát nem lesz egy leányálom, 3 injekció minden reggel a hasamba...a raklapnyi vitaminról, és egyéb gyógyszerekről már nem is beszélve! Mindegyik injekciót másképp kell beadi, mindennek van valami extra trükkje, de a férjem ott volt velem, figyelt nagyon, mert majd ezt a részt ő fogja csinálni - én csak az elszenvedő alany leszek! De mindegy, most ez lesz az életünk egy hónapig, aztán reméljük pedig az, hogy kismama leszek, és babát várok!!!!!!!!!

Az IVIGet is nagyon kellene intézni, nem szeretném, ha ott elcsúszna valami...Kiss Emese viszonyt nem hívott vissza, Fülöpöt meg nem lehet hívni 19-éig,mert konferencián van, ahol egyébként gyanítom Kiss Emese is részt vesz, de azért majd próbálkozok....

Mindegy a lényeg, hogy elindultunk, ráléptünk az útra - mostmár csak végig kell mennünk rajta, és imádkoznunk, hogy sikerüljön!!!!

2011. október 14., péntek

Szülinapi türelmetlen várakozás

Még minidg nem jött meg.....most emiatt izgulok kicsit, mivel Zeke doki azt mondta hogy a ciklus 2. napjáról akarja indítani a stimut, és ha pl ma este későn jön meg, akkor hétfőn már bizony bőven a 3. napon leszek, vagy akkor is ha holnap jön meg!Szóval vagy jöjjön meg most rögtön, vagy csak vasárnap...mert azt szeretném, ha valóban tudnánk a 2. napról indulni, és minden rendben lenne ezzel is. Pont miközben ezen agyaltam itt magamban jött egy mailem Dettitől, akit szintén a fórumról ismerek, és aki mintha kitalálta volna, hogy min is izgulok éppen, olyan megnyugtatóan leírta, hogy akkor sincs semmi baj, ha a 3. napról indulunk, legfeljebb kicsit nagyobb hormon adagot kapok majd, de ezen ne aggódjak, mert bőven belefér :) - na persze ettől függetlenül azért kicsit izgulok még - de azért megnyugatató volt a mail!

Ahogy tegnap már írtam, ma van a szülinapom, így ma nem dolgozok, itthon vagyunk - és a férjemmel kettesben ünneplünk majd ma, és együtt töltjük az egész napot :) - azokra a rossz és negatív gondolatokra ezzel kapcsolatban, amiket meg mondtam igyekszem majd ma egyálalán nem gondolni!Most próbálok kizárólag pozitív maradni, és a jövőre koncentrálni, nem pedig azon keseregni, hogy megint baba nélkül múlt el egy évem....jövőre ez másképp lesz!És most csak erre összpontosítok!

2011. október 13., csütörtök

Szülinap - remélem jövőre ilyenkor már anyuka lehetek


Ma sem hívott még Kiss Emese. Mostmár szerintem nem is fog...mindegy még várok, egyébként is mostmár meg akarom várni, hogy megjöjjön, és tényleg induljon a lombik, és akkor már kicsit talán jobban látva az időpontokat kezdek szervezkedni az IVIG ügyében.

Jaj nem tudom mit és hogyan mondjuk el a családnak ebből az egészből! Mivel együtt is dolgozunk, így elkerülhetetlenek a kérdések, amik majd jönnek ha nem megyek be 2 hétig...emiatt egyszerűbb lenne ha tudnák, de ugyanakkor nem vagyok rá képes, hogy elmondjuk!Valahogy pedig előbbre kellene lépni ebben az egészben....de hogy???

Holnap lesz a szülinapom!Ez egyfelől jó, másfelől már évek óta egy olyan nehéz pillanat...mindig minden évben arra gondolok, hogy jövőre majd nem lesz buli, hiszen már biztosan terhes leszek, vagy éppen otthon szoptatom a kisbabánkat!De ez a pillanat még idén sem jött el, megint el telt egy év, anélkül hogy az álmunk valóra várlt volna!Ilyenkor mindig elgondolkozik az ember, és rájön, hogy rohan az idő, telnek az évek, és hol van már ez eredmény?!?!? Mindig is fiatal anyuka szerettem volna lenni, de vajon ez még megvalósulhat? Vajon jövőre sikerül és valóra válik az álom?Remélem igen!Most nagyon úgy érzem, hogy egy nagyon nagy mérföldkő előtt állunk, és ha belevágunk ebbe, akkor talán tényleg közelebb kerülünk, és talán tényleg jövőre az szülinapomon majd már anyuka lehetek!Bárcsak így lenne!!!!!!!!!!Most ezért imádkozom!!!!!!!

2011. október 12., szerda

A FÓRUM



Még nem is írtam a fórumomról, ami nélkül nem is tudjátok elképzelni mennyire elveszett lettem volna, és lennék is. Ez egy Fülöp doki betegei által létrehozott fórum a családineten, és bizony iszonyatosan hasznos. sok hasonló, vagy féli-meddig hasonló cipőben lévő lány van ott, és nagyon nagy segítséget kaptam tőlük már a legelejétől fogva. A kivizsgálások mentéhez, amin egyébként ember legyen a talpán aki eligazodik...gyógyszer beszerzéshez, stb. És arról pedig nem is beszélek, hogy iszonyú nagy lelki támaszt is kapok tőlük, hiszen ha valakik, ők megértenek!!!És sok barátot is szereztem, akikkel tabu nélkül beszélhetek a dolgokról, és nem kérdeznek azzal vissza, hogy nem foglalkozok e ezzel túl sokat feleslegesen, vagy nem hülyeség e ez, vagy nem csak pénzt akarnak legombolni rólam, vagy ki tudja még mi minden, amit egyébként egyfolytában megkap az ember, holott iszonyatos küzdelmet folytat!!!Olyan nehéz megérő fülekre találni ebben a helyzetben, és olyan jó olyanokkal beszélgetni, akik hasonlóan küzdenek, és bizoyn sokan vannak, akiknek már sikerült!!És ők is ott vannak, és nagy lelki erőt adnak nekünk - szóval ez úton is örök hálám nekik.

Egyébként nem hívott vissza Kiss Emese doktornő, legalábbis egyenlőre....még türelmesen várok, aztán ha a hét végéig nem jelentkezne, akkor felhívom!Remélem fog tudni segíteni nekünk!

Nehéz ez az egész, pont tegnap beszéltük a férjemmel, hogy félelmetes, és sosem gondoltuk volna, de bizony néha mi is a határán vagyunk, hogy ez az egész megmérgezze a mindennapjainkat, és az együtt töltött perceinket. Olyan nagy a feszültség bennünk, hogy sokszor csak vitatkozni vagyunk képesek, és mindent egymás fejéhez vágni. ez borzasztó!!!Ugyanakkor annyira szeretjük egymást. ezt tegnap este meg is beszéltük, és remélem majd ez segít, és próbálunk tudatosan tenni ellene, hiszen közös a cél, és nem is kérdés, hogy az eléréshez a legfontosabb a szeretet, amiben szerintem nincs is hiány nálunk, csak hát a stressz - az most nagy ellenség!! Sebaj, majd jól bakapok pár valeriana relaxot, talán valóban szükség lesz rá, és nem vélatlen, hogy Fülöp doki felírt napi 2 db-ot :)

2011. október 11., kedd

Telefon a dokikkal


Ma reggel hívtam Zekét a BMC-ben, mert tegnap természetesen nem hívott. De ez talán normális is, már hozzászoktam, ilyenek ezek az orvosok, ha én nem megyek a dolgok után, akkor semmiből nem lesz semmi.
Nos szerencsére pozitív választ kaptam ma Tőle, azt mondta, hogy benne vannak, használhatjuk az Embryogént, amit persze nekem kell kifizetni, de ezt persze sejtettem, lényeg hogy használjuk!!!Szóval most örülök, legalább ez rendben van - a gyakrolati kivitelezést meg majd személyesen beszélem meg Vele, ha bemegyek, mert megjött és mert indul a lombik....
Egyébként Kanyó doktornőt is behívtam Zeke és vele is egyeztetett, szóval mindenki tud róla...így talán ebből már nem lesz gond, egy gonddal kevesebb amiért izgulnom kell.

Közben hívtam Kiss Emese doktornőt is az ORFI-ban, ő lesz az az aranyos és drága, remélem, aki beadja majd nekem az IVIGet, ha netán Fülöp dokinál teltház lenne, ami eléggé esélyes - és én akkor nem akarok majd ezen izgulni, előre le akarok szervezni mindent, hogy akkor majd csak a sikerre koncentrálhassak, és ne kelljen aggdni semmin se. Ő is ígérte hogy majd visszahív, hogy rendben lesz e, persze ezt így elég nehéz előre kitalálni, hiszen még egyáltalán nem is sejtjük a punkció napját... - egyébként ő talán az egyetelen orvos, aki ha megígéri hogy visszahív, az általában úgy is lesz!Szóval igazán kedves, és megbízható :)

Ma vettem amúgy meg a patikában a Fülöp doki által ajánlott Valeriána relaxot, idáig pipolophent adott a betegeinek, de azt megszüntették, szóval most ez van helyette - egy egy nyugtató, és azt mondja 3x2-t szedjek belőle. Nos ez szerintem kissé talán túlzás lesz, egyenlőre egyet sem merek bevenni mert holnap korán kell kelnem, és nem akarom teljesen kiütni magam...de majd talán holnapután kipróbálom, vagy lehet hogy 7végén.

2011. október 10., hétfő

Várjuk a pillanatot, hogy elindulhassunk az úton


Ahogy azt a bemutatkozóban is írtam, hosszú utat tettünk meg idáig is, rengeteg orvosnál jártunk, rengeteg kivizsgáláson vettünk részt, de sajnos ezidáig még senki nem tudott segíteni, és a gólya még nem érkezett meg hozzánk.

Most viszont nagyon nagy várakozásokkal állunk a követekező idők elébe, hiszen belevágunk a lombikba. ez így elsőre ijesztőnek hangzik...és nagyon is az!Tudom sokan végigcsinálták már, és mi is végig fogjuk, de ettől még félek...de talán ez normális is.

Igazából azért is döntöttem úgy hogy elkezdek erről egy blogot írni, mert ezt az egészet mi a férjemmel titokban tartjuk, nem beszélünk róla senkinek, a családunk sem tudja igazán...és így nagyon nehéz. Valahol valamilyen formában én is ki akarom ezt adni magamból, hogy így talán tisztában láthassak, és kicsit meg is nyugodhassak, mert hatalmas feszültség van bennem. Nem tudjuk mit csináljunk, elmondjuk e a családban - de szerintem egyenlőre nem fogjuk. Talán ha sikerül akkor mégis igen, ha nem akkor viszont nem biztos, hogy őket is leterhelném a sikertelenség fájdalmával....meg lehet hogy nekünk is nehezebb lenne annyi de annyi embernek elmondani hogy ez vagy az van, annyi kérdésre válaszolni....talán jobb ez így egyenlőre magunkban, hiszen ez kettőnk dolga, a mi kis családunkról szól.....mindenesetre ha egyszer el szeretnénk mégis mondani, akkor majd csak annyit mondok nekik, hogy olvassák el ezt a blogot, mert ezt én írtam, és ezek a mi érzéseink, és a mi történetünk.

Hogy a helyzetünket gyorsan felvázoljam a következőket kell elmondanom Nektek: sokat vizsgáltak páromat is és engem is, és mindig mindent rendben találtak, és türelemre intettek az orvosok. De én nem akartam hinni nekik, tudtam hogy nem véletlen hogy nem sikerült eddig, és van oka. Aztán ahogy orvosról orvosra járkáltam, és mindent elolvastam a témával kapcsolatban, még angol szakkönyveket is, egyre tisztább lett a kép. Csak röviden összefoglalva leírom Nektek, hogy mik is a problémák:  Először is egy genetikai kivizsgáláson kiderült hogy az MTHFR génem nem okés, és a folsavat egyáltalán nem tudom hasznosítani, ami pedig nem jó...erre megoldásként végül Amerikából rendeltem metafolint, mivel itthon az sajnos nem kapható - gondoltam ez a probléma kilőve, mostmár majd sikerül. De eltelt megint egy év, és semmi....
Tovább kutakodtam, és így jutottam el Fülöp Vilmos professzorhoz, aki egyébként főként habituális vetélőkön segít, de engem is a szárnyai alá vett, és alávetett egy komolyabb és nagyon alapos kivizsgálásnak. Itt kiderült, hogy autoimmun betegségként probléma van a pajzsmirigyemmel, és bár ez még a hormonszintjeimen nem látszik, és ezért eddig a nőgyógyászok ez nem is vették észre, de bizony ez egy probléma és kezelni kell. Mostmár erre is kapok gyógyszert, szóval ez is megoldva.
Kiderült hogy enyhe inzulin rezisztenciám is van, amit sporttal és diéátával, illetve egy kis gyógyszeres rásegítéssel mostmár szintén kezeltünk, de azért ez is itt van, mint gond.
Kicsit magas volt a prolaktinom is, ami szintén éppen hatéréték, de erre is inkább adott gyógyszert a doki, hogy ezzel se legyen gondunk.
Végül pedig, véletlenül sikerül megtudnom, hogy csinálnak már magyarországon is anti-spermium/anti-ovarium tesztet, és bizony sajnos mindenkettőre pozitív eredményt kaptam, ami jelen esetben rosszat jelent. Fülöp doki ennek láttán közölte velünk, hogy ő mindenképpen a lombikot ajánlja méghozzá ICSI módszerrel, és javasolja hogy kapjak IVIG kezelést is a beültetés előtt. De sajnos ezt a TB nem támogatja, mert én még nem vetéltem el, és "csak" meddő vagyok! Igazán kedves....szóval nem lesz olcsó de megcsináljuk!

Tehát ami előttünk áll az a következőképp néz ki: egy támogatott lombik, ami valamikor e héten indul, rögtön ahogy megjön a mensim - itt a gyógyszerek költsége kb. 150.000, - Ft, majd a petesejt leszívás, majd az IVIG kezelés, ami kb. 300.000, - Ft (ez egy infúzió, amihez be kell majd feküdnöm kórházba egy napra), és erre még rájön az, hogy Fülöp doktor úr rábeszélt egy új csodaszerre, aminek Embryogen a neve, és amit szeptember óta lehet itthon kapni, ez még 58.000, -  Ft. Ez tulajdonképpen egy speciális táptalaj, amiben az embrió majd növögethet, és nagyon szép, erős lesz tőle, állítólag a beágyazódást nagyon nagy mértékben segíti - majd a beültetés, majd pedig 2 hét reményteli várakozás, és szigorú pihenés - utána pedig reméljük a várva várt csoda, és pozitív terhességi teszt, majd egy egészséges kisbaba!
Itt tartunk most....várunk, és gyűjtögetünk, hogy ki tudjuk fizetni majd ezt a sok mindent...és reménykedünk, imádkozunk, hogy sikerüljön!!!

Ma egyébként a lombikos dokim, BMC-ből Zeke doktor úr telefonját várom nagyon, hogy visszaszóljon leegyezetette e Kanyó doktornővel az Embryogen használatát. Ez ugyanis annyira új cucc, hogy én leszek az első a BMC-ben, sőt lehet hogy az egész országban, akinál hazsnálják majd...legalábbis reménykedek hogy én lehetek az, de ehhez még kell a BMC beleegyezése is. Nagyon bízom benne, hogy nem lesz gond ezzel, de sosem lehet tudni. De én hiszek Fülöp dokinak, aki hatalmas lángelme szerintem, hogy ez az új gyógyszer egy csodaszer, és nagyon szeretném használni!!!!Egyébként ez a dokik közötti egyeztetés, ez nagyon kiborító, és fárasztó...olyan nehéz mindent összeegyeztetni, hogy egyszerre, jó időben minden készen álljon...

Amint megtudok valamit majd írok!
És előre is köszönöm annak, aki meghallgat, vagyis elovas - és gondol Ránk, drukkol, imádkozik értünk - szükségünk lesz rá!