Cukorterhelés és egyebek

A héten voltam meginni a fincsi cukros löttyöt. Ami nagyon jó, hogy Baltschik doki betegei ha akarnak nem kell a nagy laboros helyre menni, hanem egy kedves Erika nevű hölgy leveszi a véreket ahol a ctgket csinálják. Ez így sokkal jobb, mint ezer ember közt várakozni. Nem is engedett ki a szobából ikrekkel való tekintettel az első vérvétel után. Eleinte jól voltam, de kb 1 óra magasságában, amikor jött a második vérvétel, akkor jöttek a csillagok is, és a szédülés....szóval a második órát már fekve töltöttem. Hála Istennek minden rendben lett, és mire letelt a két óra én is teljesen jól lettem. Eredményt még várom, remélem minden rendben lesz vele, mert őszintén bevallva azért sokat bűnözök különböző édességekkel....igyekszem visszafogni magam, de néha olyan jól esik!

Éjjelente zsibbad a kezem továbbra is, de annyira még mindig nem vészes mint Istinél volt. Szerintem ez egyértelműen a memóriahabos matracnak köszönhető, ami amúgy a hasamat is olyan kényelmesen kitámasztja. Többnyire jól alszok szerencsére, bár pont tegnap éjjel nagyon rosszul aludtam. Vagy három órát forgolódtam, és zakatoltak a gondolatok bennem....

A Pindurok többnyire sokat mozognak, nem túl sokat, de olyan megnyugtató mennyiségben, hogy egy ilyen paramami, mint én se aggódjon. Na persze pont az elmúlt két napban alig volt valami kis mocorgás, már a szívhanghallgató is előkerült, amit nem is tudom hány hete nem használtam. Ma viszont visszatért a kis jókedv, és megint sokat ficánkoltak legnagyobb örömömre. 

Hétfőn voltunk kismamafotózáson. Istivel is voltam, de ez most ezerszer jobb volt, hiszen egy csomó olyan kép készült, főleg olyanok, amiken Isti is ott van, és olyan jók lettek! 

Jövő héten elutazik a férjem Németországba munka miatt. Rossz lesz nélküle lenni. Persze itt lesz nekem Isti és Rupi, és a két kisbabám a pociban, de azért nagyon fog hiányozni. Arról nem is beszélve, hogy esténként azért már eléggé hulla vagyok, és akkor nekilátni kutyát sétáltatni, Istit fürdetni...hát nem épp pihentető. De azért meg leszek, majd jön a család kicsit besegít, meg Isti is olyan nagy fiú, és ha épp nincs valamiért rossz napja, akkor olyan segítőkész és együttműködő. Remélem gyorsan elröpül majd ez a pár nap....

És íme egy 25+3 napos ikres pocak, és persze a gyönyörű nagyfiam: